Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
latvilágából táplálkozik a Végrendelet külön ciklusa, A hét év börtön és harmincnyolc sor címen összegzett költemények, melyek akkor természetesen nem láthattak napvilágot. A Justus lírai életművét irodalomtörténeti perspektívába helyező Gyertyán Ervin úgy fogalmazott, hogy a posztumusz kötetben közölt „versek azonban egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Justus - mint Vas István vagy Zelk Zoltán, vagy maga Illyés is - hamis tudatú »kassákista« lehetett. Költői világa, eszközei, szemlélete sokkal inkább a Nyugat második vagy harmadik nemzedékének költőivel rokonítják - nem eggyel, mint például Radnótival, személyes barátságban is van -, bár a kor reprezentatív írói csoportosulásához - sem a Szép Szóhoz, sem a Válaszhoz - legalábbis láthatóan nem kötelezi el magát. De nem csatlakozik a szociáldemokrata munkásköltők (Benjámin, Vészi, Vaád, Földeák stb.) csoportjához sem." 4 5 Gyertyán a Fekete ormok a/aíf-tal nem foglalkozik, részben mert a kötet akkor fellelhetetlen volt, részben mert a válogatás legkorábbra datált költeménye (Vers, fütty szóra) 1926-os keltezésű, azaz az első kötet kiadása után keletkezett. 4 6 Ez arra utal, hogy csak második kötetéből, az 1930-ban publikált Az utak éneké bői válogatta a Végrendelet különben fel nem tüntetett összeállítója a gyűjtemény anyagát. Igazat adhatunk Gyertyán Ervinnek: Justus költői eszközei sokkal inkább a nyugatosokhoz kapcsolhatók; úgy tűnik, mintha formai szempontból Justus még a látszatát is kerülné a Kassák hatásának, másképpen fogalmazva, mintha - az amúgy mégiscsak felrótt - epigonszerepnek még az árnyát is tudatosan kerúlni szeretné. Ám költői világa egyes pontokon tematikailag és tartalmilag is jelentősen különbözik a Nyugat költőinek világától. Jóllehet korai ciklusában fellelhetők e klasszikus témák: Vers, f üttyszóra; A távozó után; Zápor; Levelek őszi tánca; Tavaszi szél, ám témái 45. Gyertyán Ervin; »Hit, illúziók nélkül«. Justus Pál költészetéről, Irodalomtörténet, lxv. évf. (1983) 3. sz., 766-767. 46. A kötet ma is csak nehezen hozzáférhető, mivel nagy közgyűjteményeinkben nem található. Összességében mind poétikai színvonalát, mind tematikáját tekintve alatta marad Az utak éneke című kötetnek. Lásd Justus Bernát Pál: Fekete ormok alatt, Budapest, Dús Márton Könyvnyomda, 1925.
