Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
között egyre gyakrabban feltűnik a munka, az ember, a „harcos élet", a küzdelem, a lázadó, a változásért kiáltó ember képzete. E szemantikai eltolódás rajzolja körül megítélésem szerint Justus líráját: a finom, a lét általános problémái felé forduló beállítódás és a néven nevezett, a szocialista öntudat, sőt hit nyomát magán viselő témák (például Kunfi Zsigmond; Carlo Rosselli) keveredése. Abban a kérdésben, hogy ez a hit illúziók nélküli hit volt-e - mint ahogyan erre a Károlyi memoárját idéző Gyertyán-tanulmány címe utal -, nem mernék határozottan állást foglalni, mégpedig azért nem, merthogy - szerkezetéből következően - minden hit valahogyan magában foglal nem racionális, nem igazolt elemeket; vagyis részben bizalmi alapra épül. Kérdés, hogy meddig tartott Justus Pál bizalma. Az „alexandriai pillanat" Az 1927-1930 közötti, fentebb több szempontból is vizsgált rövid időszak rendkívül fontos a munkáskultúra, a politikai aktivitás és a művészi cselekvés együttállásának szempontjából. Ekkor még élő a mozgalom atyamesterének, Kassák Lajosnak a munkáskultúrával kapcsolatos elképzelése és a művészet emberformáló erejébe vetett hite, ám már feltűnik egy új, tetterős nemzedék, melynek hite ekkor még szilárd. Különböző helyről érkező emberek, eltérő hátterű kultúrák találkozása volt ez, melyet ideig-óráig összekötött a jövőt még ember- és társadalomformáló ígéretnek tekintő gondolatra épülő élményközösség. A verstan mellőzése, az új művészi látásmódok és technikák alkalmazása a képzőművészetben éppoly szerves része volt ennek a hevületnek, mint a szemináriumokon terítékre kerülő politikai hit, a kora tavasztól késő őszig rendszeresített kirándulások (nyáron a gödi Fészekbe, amúgy a hegyekbe), vagy éppen a sziklaszilárdnak tetsző társadalmi (szexuális) normák felsértésének igénye. Erről a pillanatról írta memoárjában Román József, hogy „1930 még
