Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
SZNYA-t (Szexuális Nyomorenyhítő Akció), melynek célja az volt, hogy a forradalmárokat „megszabadítsa" a kínzó nemi vágyuktól, hogy így a forradalmi munkában felszabadultan tudjanak dolgozni. „Ez persze szélsőséges jelenség volt, de roppant jellemző a kor csoportszellemére." 35 A szabad szerelem képzetében tehát - a gyér ellenpélda dacára - sokkal inkább a vágyott cél deklarálását, illetve az előkép, a polgári házasságon belüli szexualitás normatív hatalmi képletének éles bírálatát és radikális elutasítását kell látnunk; vagyis inkább eszmetörténet ez, mint szélesebb körben megvalósult kulturális gyakorlat, azaz társadalomtörténet. Ám nem csatlakoznék azokhoz, akik a mából visszatekintve egyszerű ábrándozásnak neveznék mindezt; a szó is tett, a beszédhelyzet megteremtése és kiejtett szó hatalma, ha lassan is, de erodálja a társadalmi valóságot szabályozó normákat, másképpen fogalmazva „a kimondás játéka része a kimondott valóságnak" 3 6. A Munka-kör és maga a folyóirat a saját eszközeivel élen járt e beszédhelyzet megteremtésében, a problémavilág kidolgozásában. Itt korántsem csak néhány, a forradalom hevületében élő ifjú ábrándozásairól van szó, hanem arról, hogy ezek az idegen nyelvet bíró fiatalok egyszerűen fogalmazva tájékozódtak, igyekeztek felmérni a kor társadalomtudományának az ebben a témában elért teljesítményét. Rögtön a Munka második számában cikket szentel neki Székely Béla; egy Denverben élő bíró esetét dolgozza fel röviden, aki „prakszisának ezer példájával illusztrálva megállapítja, hogy a modern ifjúság forradalomba szállt a régi erkölcsök ellen; egy új erkölcsi világot teremt, melynek törvénye: a szexuális szabadság". 3 A pajtásházasság lindsey-i eszménye a válás jogi praxisára és a születésszabályozásra épül, mely nem zárná be a feleket a megunt kapcsolatba. Székelyt ugyanakkor módfelett zavarja, hogy Lindsey a szexualitás kérdését önmagában (mint 35. Román, i. m., 54. 36. Paul Ricoeur: The Narrative Function, in: Hermeneutics and the Human Sciences, Cambridge, Cambridge University Press-Paris, Maison des Sciences de l'Homme, 1981, 294. 37. Székely Béla: Az ifjúság szexuális forradalma - pajtásházasság, Munka, I. évf. (1928) 2. sz., 60. Korábban az Együtt is foglalkozott e problémával, lásd Tóth László: A mai szekszuáletika csődje, Együtt, II. évf. (1928) 2. sz., 28.
