Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
biologikumot) vizsgálja, s nem ismeri fel, hogy az alapvetően társadalmi kérdés. Ez a biológiai alapú beállítódás nem volt mentes attól a Munka hasábjain szervezett ankéttól sem, mely újfent a szexualitás kérdését tárgyalta. A vitát felvezető Székely Béla írása az arles-i zsinat ismert határozatából indul ki, amely szerint a házasság a szexuális élet egyetlen és kizárólagos közege, célja pedig gyermekek nemzése. Ezt mint alapvetően hatalmi kinyilatkoztatást értékeli, majd hozzáfűzi, hogy a Munka az „e kereteken kívül szorultak ankétját kívánja megrendezni". 3 8 A vitához a következő számban hárman szóltak hozzá: az inkognitóját fenntartó dr. Sz. M., aki elsősorban is nőként kívánt hozzászólni. Álláspontja meglepően hasonló Székelyéhez, amennyiben az ő tézise is az, hogy a házasság intézménye a szexualitás represszív hatalmi-társadalmi kontrollja miatt „tarthatatlan", és hogy a szexuális kérdés alapvetően szociális kérdés. Amíg dr. Hermann Imre főleg a nemi ösztön elnyomásának lélektani felszabadító munkájára helyezi a hangsúlyt, addig dr. Naményi Lajos már inkább csak morális közhelyeket pufogtat: a házasság válsága a túlzott individualizmus, felelősségkerülés stb. 3 9 Az ankét mélypontját feltehetően Schwartz Gy. Árpád hozzászólásával éri el; ő az embert pusztán ösztönök által vezérelt lényként határozza meg, alkalmazza a nem természetes szexualitás (maszturbáció, szadizmus) fogalmát, majd summázatként azzal a nem várt morális tétellel „lepi meg" a lap olvasóit, hogy mindennek oka az, hogy a fiatalok nincsenek kellően felvilágosítva. 4 0 E vita - a mai olvasó számára feltehetően felettébb unalmas - megállapításait azért volt talán érdemes mégis röviden rekapitulálni, hogy világossá válhasson az a kontextus, amelybe a szabad szerelem ethoszát hirdető, bár azt a valóságban csak elvétve követő avantgardista fiatalok cselekvési tere illeszkedik. Igen szűk levegőjű, korlátozott térről van tehát szó, s ide tört be s okozott megrökönyödést Palasovszky Ödön Punaluá ja. 38. Székely Béla: A Munka szekszuális ankétje, Munka, II. évf. (1930. január) 11. sz., 328-329. 39. Dr. Sz. M.: Igen tisztelt szerkesztőség, Munka, II. évf. (1930. február) 12. sz., 354-356.; dr. Hermann Imre hozzászólása, uo., 356.; dr. Naményi Lajos hozzászólása, uo., 356-358. 40. Schwartz Gy. Árpád hozzászólása, Munka, II. évf. (1930. április) 13. sz., 407-408.
