Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Sasvári Edit: „A mi kultúránk nem lehet más itthon, mint külföldön"

Ne felejtsük azonban, hogy Kassák művészetének elutasítását és személyes példája jelentőségének háttérbe szorítását a hatalom számára megkönnyítette a magyar művésztársadalom alapvetően konzervatív beállítottsága. Az a magyar képzőművészeti életben messzemenően érzékelhető széles, hagyományőrző, modernizmusellenes konszenzus, amely a kommunista hatalom számára lehetővé tette, hogy a modernség kevés képviselőjének rovására a művésztársadalommal úgymond összekacsintson. Mert valljuk be, még a művészeti életen belül is csak nagyon szűk kör azonosult az ötvenes és hatvanas években a modern művészet - mint forradalom - elképzeléssel. Ez tény, még akkor is, ha a képet szépíti, hogy a szűk körhöz egyre több olyan lelkes fiatal csatlakozott, akik aztán a magyar művészet további alakulásában döntő szerepet játszottak. A párizsi kiállítás szempontjából fontos szem előtt tartanunk, hogy a sokirányú tevékenységet folytató Kassák festészetének súlypontja az 1910-es, 1920-as évekre esik. Lényegében az ötvenes években kezdett el életében újra központi szerepet játszani a festészet.

4 Ezek az ötvenes évek második felében keletkezett festményei szintén absztrakt művek, de bizonyos szempontból más szelleműek, mint a húszas évekbeli alkotások. A radikális konstruktivizmussal szemben a lírai absztrakcióhoz állnak közel. Kézenfekvő azt gondolni, hogy a párizsi kiállításon Kassák az új, „lírai absztrakt" anyagot kívánta szerepeltetni. Jellemző a korabeli, általánosan abszurd helyzetre, hogy a Párizsban kiállított anyagot mindeddig nem sikerült azonosítani.

5 Nagyon valószínű, hogy munkásságának mindkét absztrakt korszakából származó munkákat kiállította, sőt 20-as évekbeli dadaista montázsait is,

6 de a kiállítás súlypontját az ötvenes évek végi munkák alkották, már csak az újabbak viszonylag nagyobb mérete miatt is. 4. Andrási Gábor: Látvány és konstrukció. Kassák Lajos festészete 1950-1967 között. In: Kassák Lajos (1887-1967). A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása, Artunion-MNG, Budapest, 1987,113-118. (kiáll. kat.). 5. Gergely Mariann-György Péter-Pataki Gábor, i. m. 139. 6. A Denise Renével közeli kapcsolatban álló Victor Vasarely kulcsszerepet játszott a párizsi kiállítás előkészítésében és megrendezésében. Kassákkal való levelezéséből tudjuk, hogy