Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

Éjfél van — Féja megy. Sok alvást kívánok, a gondolatok napfény-előhívását - gondolj Pénelopéiéra és az álomra, a mézízűre. Ölel: G. Pál Van itt egész sereg magyar ifjú — a Válasz tartaléka. Fáy E. Béla ilyen címmel akar írni: A kis népek létjogosultsága (kb.) címen. De már sok más dolgozat is készül — nő a tartalék. A programot nem küldted el, az előfizetési felhívást meg kellene szerkeszteni, a Te Pesten írt szöveged jó lenne erre a célra némi módosítással. [Budapest, 1934. febr. 22.] Kedves Barátom, Illyés küldött egy versciklust, a te Tékozlóddal s az én Debrecenben felolvasott három versemmel együtt elküldtem Fülepnek. A válasz szerint Illyését kell az első számban közölnünk. A tiedről így ír: „Nyomban érzik, hogy költő írta, s ez az érzés gyönge részein is megmarad. Ez a vonalvezetés egészen az övé, de gyakran meghígul, s szétfolyik. Azt hiszem, részes ebben az a rövid soros forma is, mely tán nem okvetlen kell. Hoszszabb sorok tömörítenék." A Tékozlót tehát a második számban hozzuk, addigra, vigyázz, meg ne jelenjen a köteted. Az én verseimről kereken megírta, hogy semmi közük a poézishez, úgyhogy ezek, s egyáltalán semmiféle szépirodalmi munkám sem vesz részt a folyóiratban. A tavalyi figyelmeztetés (Bodnárné) s ez elég volt. Harmadikra nem lesz alkalma senkinek. — Ő a címek egyikével sincs kibékülve, teljes joggal, viszont az általa ajánlottak: Vigyázó, Sorsunk, Dunavölgye, Petőfi, Kazinczy (!!!) semmivel sem jobbak. Én kétségbeesésemben már ilyenekre is gondolok, mint Honfoglalás vagy Szalamisz. Igazán ideje volna, hogy valamit kisüssünk. írhatnál te is Fülepnek (Zengővárkony, up. Pécsvárad), de meg ne említsd az én verseimet. Kardos L. írjon Kassákról, Tormayról, te Áprilyrói, Géza Terszánszkyról, Babitsról. Szeretettel ölel: Németh László Gézának gratulálok a „hőstett"-hez. 72. [Debrecen, 1934. febr. 23.] Kedves Laci, sajnálom, hogy ilyen szigorú következményt vontál le Fülep válaszából. Bizonyos fokig kezdem bánni, hogy őt ajánlottam, mert így az ellenőrzés, a logika szigorának álarcában, vakvágányra futhat, s pl. már Veled szemben is igazságtalanná válhatik. Én úgy gondoltam, Fülep vezesse a képzőművészeti, néprajzi stb. rovatot, oda fussanak be az ilyen irányú cikkek, s kettőnk közt oszoljon meg a szépirodalom. A Fülep véleményén