Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

posion"-ját (...) Hídban!: Symposion. Zilahy Lajos seregbeszéde a Corvin-Testület ünnepi estebédjén. Híd, 1944. márc. 1. 3—5. I. — A Magyar Kultúra is belém rúgott: A lap Tollheggyel c. rovatában írnak többek közt G. P.-ról. (1944. febr. 20. 63-64. I.) 436. Fébében: Ld. 435. jegyz. 437. R° : Rozó. - Schillerrel: G. P. Schiller-verseket fordít a Franklin Kiadónál tervbe vett kétnyelvű sorozat számára. (Ld. Cs. Szabó László 1943. jún. 15-i G. P.-hoz írott felkérő levelét a Gulyás-hagyatékban.) A kötet nem jelent meg. — a Magyar Út után: A Magyar Útban (1944. márc. 9. 3. I.) Németh László nyilatkozata címmel a következő írás jelent meg: „Bizonyosra veszem, hogy a Magyar Ut, noha számára sem lehet kellemes, alábbi nyilatkozatom közzétételét nem tagadja meg. Amióta a magyar irodalmi élettől visszahúzódtam, mindennaposak a nevemmel való visszaélések. Sajtótermékek, amelyekkel szóba sem álltam, interjúmat közlik. Szájamba adott tervek és vélemények olvashatók, amelyekről egy szót sem mondtam. Emberek, akiket még csak meg sem vetek, gúnyos sajtó koncertben utasítják vissza állítólagos fölajánlkozásomat. Mások, leggonoszabb támadóim, a közelmúltban ölelésükkel szennyeznek be. Előadásaimat hirdetik, noha Szárszó óta minden meghívást visszautasítok vagy válasz nélkül hagyok. Tiltakozásom ellenére ^díjazottaké névsorában szerepelek, holott (a rólam írottak teljes kiadásán kívül) sem életemben, sem halálomban semmiféle díjat, emléket el nem fogadok. írói frontok képviselőjévé tesznek meg, pedig ha volna kör, társaság, >oldaie, amellyel az együttműködést árulásnak vagy öncsonkításnak nem érezném: nem kellett volna íróságomat letennem. Szárszón is csak a magam nevében, a magam előadására jelentem meg, hogy bizonyos fenyegetésekkel szemben múltamért a felelősséget nyomatékosan vállaljam. Minthogy pártújságot évek óta ki nem nyitok, a magyar folyóiratoknak ezután a tiszteletpéldányait is köszönettel visszaküldöm; egy-két bevált barátomon kívül írókkal nem érintkezem, s házamban a magyar irodalmi élet eseményeiről beszélni is tilos: valószínű, hogy ilyenféle esetek nagy részéről eddig sem szereztem tudomást, s ezután még kevésbé fogok. Olvasóimat így figyelmeztetem hát, hogy én a könyvkiadók birtokában lévő, már megjelent vagy most megjelenő munkáimon kívül a magyar szellemi életben semmivel és semmiféle módon sem veszek részt, úgyhogy minden ilyen hivatkozást cáfolatom nélkül is megtévesztésnek tekinthetnek. Németh László." — Bocskayról: N. L. vincellér-ügyéről ld. 435. jegyz. 438. bujdosásról: N. L. az 1944. márc. 19-i német megszállás után attól tart, hogy letartóztatják, mivel megkezdődik a baloldali és ellenzéki politikusok, közéleti emberek tömeges letartóztatása. Március—április folyamán az országban mintegy 3000 személyt vesznek őrizetbe. Németh többhetes bujkálását életrajzában örökíti meg (Homályból homályba. I. 644—648. I.). — Magyar Útban: N. L. nyilatkozatát ld. 437. jegyz. 439. immár 43 éves: N. L. 1944. ápr. 18-án töltötte be 43. évét. - Magyar Életben (...) Neked dedikált versem: G. P.: Szeress, barátom... [Ajánlás]: Németh Lászlónak, Buda, Törökvész. (Magyar Élet, 1944. ápr. 13. I.) Gulyás a verset 1944. február végi budapesti tartózkodása alkalmával (Id. 435. jegyz.) olvasta fel Némethnek. — Laci csinálja: Szathmári László, Németh vincellérje. Ld. még 435. jegyz. — Cserépék: Gulyásék N. L. megbízásából kiadták a Bocskay-kerti házat. A bérlő Css-tp Sándor, Gulyás távoli rokona volt. Ld. még 372. jegyz. — R°: Rozó. — „Halk húrokat penvet a vándor...": A G. P. gyorsírásos hagyatékában fennmaradt versciklusnak a részletei. Kiadatlan.