Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

[Debrecen, 1943. máj. 5.] 943. V. 5. Kedves Ella, ki-bejárok Bocskayba, mint Laci eszmetársa, cimborája, alvópajtása, evő-ivócinkosa, szőlőmetsző kollégája s egyetemi szám űzött je... Kell még egyéb titulus? Pompásan érezzük magunkat, kacagna, ha látna. No, de majd lát már hétfőn. Ott leszek a vasútnál, s egyenest kísérem-röpítem Bocskayba, egyenest Laci kakukk-karjaiba. Nehogy gyanút fogjon a kakukkért! Nem holmi hűtlen tojáskákról van szó: a kakukk íveiről, szárnyának suhogó íveiről a virágzó gyümölcsfák felett! Igy suhog az ő szelleme is Bocskay ormán — s én boldogan nézem repülését. Mint kis ravasz ökörszem oda-odakuporgok az ő sas-hónaljának pihéi alá, s élvezem a magasság öröklétét... Buday T.-nak elküldtem a Híd-krónikám II. átdolgozását, május 1-ről elmaradt, legyen május idusán tökéletesebb. Remélem, így ér annyit, minta — Janköviché. Szóljon be neki, hogy okvetlen a végleges szöveget hozza! „Alt-indisch" — a szankszkrit nyelvtant így keresse meg, s hozza el! Kezeit csókolja: Pali Földessy Gy.-t üdvözlöm. Érdeklődjék egészsége felől! Püskinek: elakadt a korrektúrám küldése. Miért? A kötet derekán akadt el. 414. [Debrecen, 1943. máj. 7.] 943. V.7. Tekintetes Úr! Ehol 20 pengő! De azért Kendé a jövendő! Ma beszóltam Szabó Á.-nak. Délután 4-re iderohan. Fontos közölnivalója van. No, elibenézek. Lükő G. szerint semmi értelme nem volt a lemondásodnak. Hiszen különvéleményt adtak be ellene! S nincs is jogod tudni róla! Hivatalos közlést nem kaptál... Tegnapi versfaragásom (írd újjá, kérd a Múzsákat!): Prof. N. L.-nak Nem kell minékünk egyetem, a mi egyetemünk az esték, a mi hazánk ó-Debrecen, hazánk az ó-Egyetemesség. Az országúton fut a pályánk, akácok alabárdjai őrködnek perceink halálán, az új percet megváltani.