Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

keresztelőn, mert okvetlenül fiúvá drukkoljuk az ötödik Németh -jövevényt. Sajnos Rozó református, az apja kat. volt, az anyja réf. A papa közben áttért... hosszadalmas történet. Most a kettő közt leng: sokszor kat. templomba megy, én még biztatom is. Lojális férj vagyok. Igen, az ötödik meglepett. (A címet, a megszólítást ez a meglepetésem alakítja!) Miközben tegnap sétálgattam az utcán, nagyot villant a világ. A levelén tűnődtem. Az alkotás kilenc hónapja — ez az episztola-terv dobódott fel a nemlétből. (Ez a mi tintánk, ebbe mártjuk és vágjuk a tollat...) A{ )-jelet (!] felbontom, s továbbfolytatom a hasonlatot. Csupa tinta lett az arcom, úgy felfröccsent az ötlet. Nagyszerű! Ellából elv lesz, végre a schilleri ideál-limlom helyett egy (az „egy" használatára ügyeljünk! Itt a germ, invázió!) valóságos kiindulás! Ellát borítom rá a mai kupec-magyar irodalomra. Az Ella anyai homályát ~ I. Máguszi éj (Tékozló)! Sajnos, ma nem tudom elküldeni még. Megkezdtem már — hatalmas pátosszal indul, a Himalája legcsúcsára dobom fel a pillanatot, s Magát vele —, de istentelen lassú a tollam, ha felelni kell a kifejezésért, valami anakronisztikus béklyó még mindig a hieroglifok korába taszít vissza, ahol a főpap órák hosszat körmölt-rajzolgatott egy-egy szentenciát: Találja ki, mit jelent ez? Nagy szó! Királyi szó — a halál pecsétje őrzi... Magam is fejem búbjáig úsznám a munkában, ha polipkarom volna. Természetemet nem kell bemutatnom, kérődzők fajtájába tartozom. Nagyon köszönöm, hogy vállalkozik a Hídhoz közvetítőnek. írtak ők nekem az induláskor. De ha arra jár, az élőszó nagyobb nyomatékkal bír. Móricznál is ott hever ez a gépirat a KN indulása óta. Jött is volna, de közben elnyelte a Csikós és Rózsa S. bátya. Arra kérem, ha nem kellene a Hídnak, küldesse vissza okvetlen. Iszonyodom a másolgatástól. Kézirataim immár úgy hevernek szerte a hazában, mint valaha Csokonaié. Kezdek lassanként bízni Csillagomban. Az Ungarn Der Genius in Debrecen c. dec.-ben hozza 18 oldalas, képekkel illusztrált Debrecen-ismertetésemet. A Költők sorsa D.-bennek a testvére, de más módszerrel. Egy másik cikket is kértek, de még mindig kotlom. Közben A Géniusz Debrecenben c. alatt ugyanaz a cikk megjelenik egy nagy Hajdú megye-monográfiában, bővebben, különösen a másik fele több szemponttal „gazdagítva". Most még a Keresztury válaszáért drukkolok, német antológiába kért tőlem az Eddából, a Nibelungliedből s még más ónémetből fordításokat. Otthon volt évek óta több modernebb versfordítás, ezeket elküldtem 3 hete. Most sincs válasz. Esetleg egy telefon erejéig szólna neki? Csak annyit, hogy már lapot is írtam, ha nem tetszik a dolog, hát lemondok az egészről. Műfordítói ambícióim nincsenek. (Persze azért a magam számára fogok néha fordítani!) Igen! Nagyon kérem még valamire: az A/e mortului és egy bekötött román balladáskönyv ott van Maguknál valahol. Az első a Lükőé, a második a Lacié, de ideígérte. Nagyon szeretném, ha elküldené mint nyomtatványt. Végtelen hála érte! (Lacinak abban a pillanatban küldöm vissza, amikor csak kell.)