Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

megírt, de Hozzád el nem küldött levelemet. De hogy némileg kárpótoljalak ezért az „antitöménység"-ért, itt mellékelek egy tanulmány-abortuszt, amelyet a Nyugatba szántam, de abbahagytam (itt tautológiát követtem el, bocsánat!). Babits annyira hangsúlyozta, hogy uram, csak röviden, igen röviden — talán 1-2 oldalt érdemel szegény Németh, Nagy Endre viccívei (ívviccei) mellett —, hogy dac lobbant fel bennem. Bocsáss meg, több abortusszal nem fogok terhedre lenni. Ölel szeretettel a Bocskay-kerti csöndességből: Bocskay-kert, 1932. VI. 23. Gulyás Pál Ui. I. A „meghosszabbítás" nem odavetett ötlet. E „puerilidad" (ezzel a szóval gyalázatosan visszaélek, ugye?) mögött hosszas fontolgatás áll. Újra be kell kötnöd a regényt áramkörödbe, tekintet nélkül mindenre. Tanulmányomat dobd a tűzbe, ha szükséges. Önmagad legmélyebb sugallatára hallgass — így vesd a művet még egyszer mérlegre. Nagyon jól tudom, hogy mit jelent egy munkát — régebbi évek gyümölcsét — újra átélni. Sokszor nem is lehet. De hátha itt van lehetőség? Ezt a Te tartalékod tudja, amelyet én csak sejthetek, de nem ismerhetek. Talán Te magad sem. Ez az élet nagyszerű volta: nem tudjuk mi magunk sem, mik vagyunk in fundamento. A gyönyörű tapogatás jegyében még egyszer üdvözöllek, s kérlek, ha Színjátékod így átformálódott, küldd el (most már én kérlek), akkor részletesen beszámolok a véleményemről. De ettől függetlenül, ha ragaszkodsz múltkori óhajodhoz, a Színjáték jelenlegi formájáról is külön tanulmányt küldök Neked. De ehhez — csigája vagyok az irodalmi gondolatnak — idő, idő kell. G. P. Ui. II. Áprily volt Nálad? Irj, ha nem restelled. Oly ízes az írásod, oly örömmel olvasom! Ne haragudj e fáradt és kapkodó levélért (nemrég jöttem haza Debrecenből, otthon sok minden történik az Apám háztartása körül, szegény öreg körül), hogy így tudom csak viszonozni a Te ragyogó írásodat. G. P. Ui. III. Tényleg „konokság" az elmélyedés? Helyesebb jelzője nincs? A kitartás és állhatatosság a gondolat mellett = „makacsság"? Miért voltam én Melletted „makacs"? Tényleg van sok rokon vonás köztünk? (Sokan ezt állítják Debrecenben, tőlem függetlenül!) Ez izgatott többek közt: megtudni, mi rokon és mi idegen. Megtudni és elválasztani az elemeket. „Lírám" tényleg kevesebbet ér, mint az a tanulmány? A „Tékozló" c. versem nem érne többet? — Milyenek lesznek verseid? — Regényed? Színdarabod? (Hogy állsz szembe a világgal?) (A petróleumot még nem gyújtottuk meg. Isten Veled! Szürkül, alig látok.) Ui. IV. A petróleum ég. A gyufa füstje még terjeng. Ilyen ködös az igazság? Hogy állsz most szembe az igazsággal? Válság gyötört? Ugye az ok mélyebb volt, mint „elhanyagolás", „közöny"... Ugye mélyebb? Tudom, hinnem kell: mélyebb\ Én is szenvedtem, ma nyugodt vagyok, oly nyugodt, mint aki el van szánva, hogy holnap falhoz állítják. Az irodalom önkormányzata. Hogy gondolsz most rá? Oly szépek a formulai] De oly igazak-e, amilyen ragyogók? Az igazság Nap? Vagy Hold? Vagy köd? Hogy kell