Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

tárgyát. Hevesi? Talán leginkább ezt nem vettem volna be a Válaszba. Illyés? Ért a tálaláshoz, a füst megfoghatatlanul kacskaringózik, de igényét ügyesen védi, s igazságot is mond. Féja: több mint vezércikk, kevesebb, mint tanulmány. De nem méltatlan a lapba. Népszerűsít. Annak idején ezért forszíroztam én Féját, emlékszel?... Marconnay: utolsó versét hoztam volna, s még a kötetéből valahonnan. A középső sokat prédikál. Önéletrajzod — ha még tovább heverhet — kiküszöbölhette volna a nyers elemeket, mert sok bizony nem tud jelképpé „magasodni" vagy egyszerűsödni, hanem egyszerűen nyers tény, s tanácstalanul lézeng a szerep-rendszerben. Kassák önéletrajza primitívebb, de valahogy emésztettebb. Műved így is érdekes, s talán Pap Károlynén kívül senki se indíthat Ellened becsületsértési pört, Papné is legfölebb „kozmetikait". Az én 45 kilóm is kb. megfelel a valóságnak. A se jó, se rossz csipkebokor? Igaz, hogy anno 1932 épp az ellenkezőjét bizonyítottad, de két év... Sinka István, Vésztő - nagyon kérlek, adj neki alkalmat, hogy szerepeljen a rádióban s a Válaszban, Féjáék nem törődnek már vele. Tebenned bízik egyedül, kérlek, segíts rajta, ennyit megérdemel, sötét nyomor fojtogatja. B.u.é.k. szeretettel: Gulyás Pál A gépírásos levelem élességét — ha ilyen volt — bocsád meg! Most is a régi vagyok Irántad. Régi és ócska... Egy Önéletrajz-példányt kérek dedikálva: „G. P.-nak, a 45 kilós fiatalembernek", okvetlen! Juhász és Oláh kidolgozzák a rádiótervet, s ha nem ellenkezik a terveddel, néhány héten belül én is küldök Neked kéziratot a Válaszba. 143. [Debrecen, 1934. dec. 31.] 1934. XII. 31. Debrecen. Kedves Laci, meg ne ijedj már ettől a sok levelezéstől. Szerkesztőségem (redactor ruptus: rana rupta) maradványait küldöm itt, Zádor György sürget a véleményedért, hát itt az írása. A Válasz I. elszámolását bizonyára eljuttattad Tóthnak (Rajtad át küldtem a nyáron), itt a II. és lll-IV. elszámolása. Ezt is add oda Tóthnak! Azt akartam, Te is lásd „sáfárkodásomat". A mellékelt írásokból láthatólag néhány Válasz (a lll-IV.-ből különösen) nálam van, azokat is elszámolom vagy nyakába sózom valakinek. Persze, az előfizetések száma nem tükre a „lelki helyzetnek", hiszen a Kardosok pl. szintén nem fizettek, holott elvben már a X. évf.-ot is megrendelték. Az emberek lusták vagy fáradtak, iszonyodnak az adminisztrációtól, önnön adminisztrációjuktól is, mint tea levelezéstől. (Persze ez Nálad indokolt.) Kassák önéletrajzát nekem dedikálva ideküldte, nagyon tetszett, tele nyers adatokkal, s fölöttük ott lebeg az életszemlélet nyugalma. Látszik rajta, hogy az idő megtaposta.