Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

célszerűbb tehát egyszerre 2—300 g kéz- v. gépiratot küldeni, itt már hozzá „eszményül" a nyomtatványhoz. Erőt a Tanúhoz! Szeretettel ölel: 1934. V. 4. G.Pál 100. [Debrecen, 1934. máj. 6.] Kedves Barátom, Fülep jelezte, hogy írt Neked, el akarja halasztani a II. számot szept.-re. Ezt írtam viszsza, kérlek, ebben állapodjunk is meg: máj. közepére kijön az l.szám. Fülep addig elkészíti a borítékot, mutassa meg, mit tud. Ha jobb, szebb, egyetemesebb — miért ne? Szívesen várok 2-3 hétig, ha szuggesztív címlapot kapok. Nagy erő a jó tipográfia. A II. szám júl. 1-re jöjjön. Sok minden ki van már szedve, bizonyára Nálad — Gálék révén — már duzzad az anyag, ez megjelenik júl. 1 -re. A májusi szám a könyvnapon szerepelhet. Nyáron — ahogy Fülep óhajtotta — lesz egy hármas találkozás, s az őszi offenzívát előkészítjük. Az első két szám elég jó dobogó lesz a további ugrásra. Tehát: a II. számot semmi esetre se halasszuk őszre. A Juhász Géza Herczeg-kritikája a Városok Kult. Szövetségénél — Kuthynál — némi aggodalmat keltett, félt Kuthy, hogy indulásnak túl agresszív, s elriasztja a biztosra mondott százötven előfizetőnek egy részét. Juhász ezt úgy óhajtja kivédni, hogy melléteszi a Babitsról szóló kritikát is, mondván: íme, Babitsot se puszilom. Azt hiszem, ez a „stratégiai" lépés nincs ellenedre, hiszen tartalomban nem szóltak bele ügyünkbe, s tényleg, nem árt az indulás „precizitása". A Tanu hogy áll? Szinte aggódva írok minden lapot, nem zavarlak-e? Úgy sajnállak nagy munkádban, de talán pünkösdre úgy jöhetsz hozzám Tóthtal, mint aki megszülte a Tanu VIII.-at és a — Választ. Szülőtársam, ég Veled! Ölel: Gulyás Pál Pünkösdre jó lenne egy Válasz-estet rendezni! Mit szólsz hozzá? 101. [Budapest, 1934. máj. 8.] Kedves Barátom, a Válasz eddig már megjelent, s most dugj 100 aranyat a zsebedbe, mert itt csak elesni lehet, de azt legalább szépen tegyük, hiszen elestünk utánra is megmaradnak a fák, gyerekek, s remélhetőleg mint „halottak" is megérjük a 60 évet. Az emberek aljasabbak, mint képzelni lehet, különösen, ha amellett írók is. Szabó L. idefönn jóakarómnak stb. adja ki magát, aki az én érdekemben beszél le a Móricz-