Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1989)

Függelék - Nyílt levél Nagy Imre elvtárshoz

NYÍLT LEVÉL NAGY IMRE ELVTÁRSHOZ Kedves Nagy Imre elvtárs, e percben fejeztem be a Szabad Népben megjelent cikke olvasását, s azonnal meg akarom írni, hogy mekkora örömöt szerzett vele. A magam nevében írok, de meggyőződésem, hogy számtalan írótársam osztja véleményemet, ezért is merem a közlésnek ezt a módját választani. Meg akarom írni, hogy milyen megnyugvással s bizalommal tölt el az a tudat, hogy pártunk vezetősége egységesen áll helyt a cikkben foglalt gondolatokért, melyeknek véleményem szerint, s gondolom számtalan írótársam véleménye szerint is, perdöntő fontosságuk lesz a nemzet sorsának további alakulásában. Hevenyészve, röviden írok, reggel kilenc óra van, néhány óra múlva lapzárta lesz, s nem akarnék levelemmel egy hétig várni. Remélem, nem veszi rossz néven, hogy örömömet s bizalmamat, s gondolom, egyúttal hatalmas tömegek örömét és bizalmát formaságok nélkül, a lehető leggyorsabban akarom tudtára adni. Cikkéből két gondolatot veszek ki, melyek elsősorban érdekük az írót. Sajnos, az idő nem engedi, hogy érdemük szerint foglalkozzam velük. Azt hiszem, hogy különleges fontosságuk lesz az irodalom s általában a művészet társadalmi funkciójáról kialakuló szemléletben, ezért emelem ki őket, magamnak is időt engedve, hogy gyakorlati következményeikről, irodalomban, művészetben, aprólékosabban tovább gondolkodjam. Számomra, s valószínűleg sok író- és művésztársam számára, az ad nekik különleges érdekességet, hogy a politikai szükséglet diktálta őket, a politika szókincsével vannak megfogalmazva, s mégis hajszálra egyeznek azzal, amit véleményem szerint a művészet megkövetel gyakorlóitól. Ez az egyezés, két gondolkozásnak, a politikainak és a művészinek a párhuzamossága, azt látszik bizonyítani, hogy jó irányban haladnak. Nem is lehet ez másképp, az igazi politikának egyazon érdekei lévén az igazi művészettel. Idézem cikkének ezt a két gondolatát. Az egyik: „A régi gazdaságpolitika a szocializmusnak egészen helytelen értelmezést adott, számításon kívülhagyta az embert, a társadalmat..." A másik: „Érvényesíteni kell azt, hogy a párttagoknak nemcsak a vezetés által kitűzött feladatok végrehajtása terén van igen fontos szerepük, hanem a párt politikájának kialakításában is. .. Változtatni kell azon is, hogy a párttagság előtt nem vetjük fel a párt elvi és politikai kérdéseit, mintha az ezekkel való foglalkozás csak a vezetés feladata lenne, a párttagságra csak a végrehajtás tartozna."