Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Milyen volt? Hogy élt?

Keresgélek — majdhogynem így írtam: kesergélek — derűs és vidám emlékek között. Talán „Pitypang '? Nem éppen. Elmondom a „Pitypang" történetét. „Forduljon el, ki szégyenli magát. Most elmondom az almafa dalát", így kezdte Karinthy egyik versét Pitypangról, aki ezúttal „almafa" volt.

31 Gellért Oszkár tévedett, amikor Kortársaim kötetében azt írta, hogy Pitypang fiatal lány volt, és abban is tévedett, hogy Karinthy élete utolsó idejére, betegsége kezdetére teszi szerelmüket.

32 F. Ibolya férjes asszony volt, később azután külön élt férjétől. Korántsem volt ez a szerelem Thorschluss pánik szülötte. Ismeretségük 1926-ban kezdődött, s már abban az időben, amelyikre Gellért Oszkár teszi ezt a szerelmet, Pitypang legföllebb csak némi anyagi támogatásért kereste fel a kávéházban. - Jaj, drágám, annyi gondom van — sóhajtozott Frici, mindamellett sohasem tagadta meg, sóhajtozva bár, s némi lelkiismeretfurdalással 10—20 pengőket mindig adott. Ez az asszony Máramarosszigetről került Budapestre; azt állította, hogy megszökött hazulról azért, hogy Karinthyval találkozhassak. Verseket írt, német nyelvű verseket, amelyek nem voltak se rosszak, se jók, olvasmányainak hatását mutatták. Karinthyra a költőnő elsőbben is azért tett igen kedvező benyomást, mert amikor felkereste őt, kiderült, hogy Karinthy minden művét olvasta, legtöbbjét betéve tudja. Határtalan rajongással beszélt Karinthy írásairól. Erre a rajongásra felfigyelt Graetzer is, Karinthy akkori titkára. — Ilyen nőre volna szüksége Karinthy úrnak — mondta. Graetzer kezdetben csakis arra gondolt, hogy egy ilyen irodalom iránt érdeklődő, az íróért lelkesedő, fiatal, amellett szelídnek, alkalmazkodónak látszó nő jobb hatással Tenne Karinthy írói fejlődésére, íráskedvére, mint heves vérű, folytonos összetűzéseket kierőszakoló felesége, ő maga is rajongója volt Karinthy írásművészetének. Ez vezette odáig, hogy színpadias komédiával Ibolya asszonyt saját menyasszonyaként mutassa be Karinthynénak, s a körülötte hemzsegő barátnőknek, s így minden feltűnés nélkül az író közelében tarthassa. Karinthyné kitüntető kedvességgel fogadta Ibyt. Szeretett pártfogolni fiatal és csinos nőket, akikre — előreláthatóan — kiterjesztheti uralmát, akiket fejtől talpig kiismerhet, akikre fölénnyel tekinthet, s Ibyt ilyennek ítélte.