Kelevéz Ágnes - Kovács Ida: Kosztolányi Dezső: Napló. Igen becses kéziratok (1933-1934) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1985)

Jegyzetek

Ugy fáj az élet: Összes versei II. 247.1. Leányarckép. K.I.: Kosztolányi Klipper Ilonáról, egyik ifjúkori szerelméről írta a verset. (Vö. Napló 25. 1. jegyzete.) A Leányarckép c. vers szövegét Kosztolányiné már közölte könyvében (i.m. 194. 1.). Verseskötetben a költeménynek egy átírt változata jelent meg Egy leány emléke címmel. (P.N. 1930. máj. 20.) Egy leány emléke Emlékezem még rá. Mindig mohó volt, szemébe láz s valami égi hóbort. Olyan vadul ragadta meg kezünk, hogy fájt s a szája reszketett. Szerette volna itt marasztalni, mit egyre csak hajszolt, az életet. Aztán, mikor megtudta, hogy hiába, szó nélkül átment a másik szobába. Vizespohárba szörnyű mérget öntött s hanyatt esett, már ott feküdt meredten, mert százezer halált ivott belőle, a nagyszerű, a mindig telhetetlen. (Összes versei II. 185.1.) Apám. Csak két pár cipője: Vázlatából vers született. Negyven pillanatkép. 18. Apám. Vö. a Napló 65. oldalával és annak jegyzetével. Kokain - jéghideg: Emellett a gyorsírásos bejegyzés melett a Naplóban megtalálható - idegen kéz által beírva - a szöveg "fordítása", melyet Kosztolányiné közöl könyvében (i.m. 307.1.). Ez az olvasat egy szóban tér el a mi megfejtésünktől: jégbehűtött pusztaság - jégbehűtött pezsgő. A mi változatunk azért tűnik pontosabbnak, mert Kosztolányi éppen ezeket a szavakat használja fel egyik cikkében: "Egy üvegben ötszázalékos kokainoldat. Hideg, mámorító mandulaszaga ideillan. Olyan, mint a pezsgő. Egyszerre hűt és fűt." Legyen világosság. P.H. 1934. ápr. 1. (Sötét bújócska. 180.1.) 137