Kelevéz Ágnes - Kovács Ida: Kosztolányi Dezső: Napló. Igen becses kéziratok (1933-1934) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1985)

Előszó

Emlékeit, személyes életének legfontosabb eseményeit is rögzítette. A Szegény kisgyermek panaszainak költője itt alig idézi gyermekkorát, inkább ifjúságának, diákéveinek emlékeit rendszerezi, s a közelmúlt családi eseményeit jegyzi le: apja halálát, anyja szemműtétét, fia ballagását. Irodalomtörténeti vonatkozású esemény csak három esetben jelenik meg személyes élményeként, Juhász Gyulával, József Attilával és Babitscsal kapcsolatban. S e három közül is az első kettő — Juhász Gyula elmebaja, József Attila élettársának öngyilkossági kísérlete — inkább csak "téma" számára. Babitscsal az Esti Kornélról írt kritika kapcsán alakult ki vitája, s ezt már legbensőbb ügyeként élte meg. Ennek a konfliktusnak a gyökerei még a század első évtizedéig, a felbomló ifjúkori barátságig nyúlnak vissza. S az ellentétek később csak erősödtek, az Ady-per, majd a "homo aestheticus-homo morális" vita során egyre fájóbbak lettek. Kosztolányi most kihívó, összegző verssel, az Esti Kornél énekével válaszol Babits kritikájára. Ennek vázlata, tömörségben a végleges változattal vetekedő variánsa található a Napló hátsó fedőlapján. Legyek üres és repüljek, Mint a szappanbuborék, addig tartsak. Legyek könnyű, üres, és szép. így lehet nyomonkövetni több Kosztolányi vers ötletének létrejöttét, megalkotásának folyamatát. Van, ahol a már majdnem kész verset rögzíti {Könyörgés az ittmaradókhoz első szakasza), van ahol gondolati, érzelmi vázat jegyez le (Szerelmesek, Apám), s van ahol rímötletekkel játszik, szinte egymáshoz gurítja, görgeti őket, s így születik meg a költemény (Házibúi). Kosztolányi feljegyzéseinek legnagyobb részét azok a novellavázlatok, regénytervek, színdarab-kezdemények teszik ki, amelyek elképesztő bőségben s változatosságban követik egymást, kavarognak s térnek vissza más-más formában a Napló oldalain. Közülük sok az embrió-formában elvetélt, sohafel-nem-használt ötlet, de vannak első olvasásra semmitmondónak tűnő mondatok, amelyekből Kosztolányi életművének legszebb novellái születtek. ("Csúnya-lány. Egyszer vonaton éjjel megcsókolja Estit." - Esti Kornél harmadik fejezete.) Kosztolányi feljegyzéseinek gyakran adja ezt a címet: Alak. Eset. Az elnevezés segítségével közelebb kerülünk ezeknek a vázlatoknak a jellegéhez: pillanatképek, állapotleírások ezek. Hol pszichológiai, hol szociográfiai, hol társadalomlélektani elemzések, esetrajzok. Kosztolányi ezeket az "alakokat" saját helyzetükön belül, saját lehetőségeiket felmérve, saját érték8