Kelevéz Ágnes - Kovács Ida: Kosztolányi Dezső: Napló. Igen becses kéziratok (1933-1934) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1985)

Napló

\ 17. Kosztolányi feleségével cs fiával Tátraszéplakon, 1934-ben Hajón. Egy széplelkű festőt látott baszk sapkában. r Ballagás. Fiam. Ének. Fiam feketében, fehér szekfűvel. Nem furcsa: nagy fiú, az én fiam is. Sápadt, mint mi ketten. De sokat szenvedtem én is, ő is szegényke. Szegények vagyunk. Jaj de szeretem,jaj de fáj ez. El kell ballagni nekem is. Miért szeretgettük? Miért szenvedtünk? Dné kint sír. Jaj de sok minden... ir Ü Most, hogy nem vagyok boldogtalan és elgyötört, gyáva vagyok, mert a boldogság gyáva, és félős, hogy meghalok. . . Zr Apánknak csak két pár cipője és egy ruhája volt, és szegényes szobából nézte a holdat. Ezt imádta, és ez volt a tágas tere, mintha az övé volna. 66