Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

Az új ipartörvény szerint idegen állampolgárt nem lehet inasnak szerződtetni. Nem akarja a törvény, hogy idegenek itt tanulást és kenyeret szerezhessenek. Majd utána nézek a belügyminisztériumban, nem lehet-e ezen változtatni. Addig is a gyár igazgatója, Vértes úr felajánlotta, hogy a kedvemért hajlandó Mihályt maga mellé venni, mint gyakornokot. Ez azt jelenti, hogy a mesterséget, s annak minden csínját megtanulhatja, s szerintem ez a fontos. Mert mit érne ő 12 bizonyítvánnyal, ha a tudás hiányzik. Igaz, a bizonyítvány is fontos a későbbi elhelyezkedésnél, és ezt Misi jól érzi. De az igazgató két fontos dolgot tanácsolt. Egyik az, hogy Misi úgysem lesz egyszerűen cserepes segéd soha. ő Misit zseninek tartja, s el van ámulva a haladáson, amit egy hónap alatt tett. Pl. már odaült a korong mellé, s maga az igazgató dicsekedett el vele, hogy tökéletesen megoldotta a feladatokat, abszolút centrális és szép, amit csinált. Már vagy harminc-negyven darabot kikorongolt, de abból csak öt vagy hat darabot őriztek meg, a többit begyúrták, hiszen ezek csak gyakorlati példányok. Inkább az a kifogása, hogy Misi nem hajlandó szakszerű és ismétlődő formákat csinálni. Ahányszor a koronghoz ül, mindig új, amit létrehoz. Pedig ahogy én is megmagyaráztam neki, a mesterség ott kezdődik, hogy ismétlődjenek a formák. De ha ő megrendelést kapna száz darab egyforma cserépre, biztos vagyok, hogy azt is tudná. Most egyelőre habzsolja a sok újdonságot, ami körülötte van. Minden percben más helyen jelenik meg, nézi az égetést, a keverést, a gipszöntést, s már tudja a mázak vegyi összetételét. Az igazgató tehát két dolgot mond: egyik az, hogy Misi mint iparművész - na a mesterség tökéletes birtokában van - szabadon érvényesülhet, mert az iparművészet még szabad pálya. Ha pedig mégis szakszerű elhelyezkedést akar, akkor mestervizsga alá fogja vetni magát, s így kaphat bizonyítványt. Ha addig nem sikerülne, akkor mindenesetre itt leszek mellette, hogy ezt megkaphassa. Legrosszabb esetben, ha nem akarna itthon maradni, akkor Bécsben majd rövidebb időre szerződhetik le növendéknek. Az az idő, amit itt tölt, sohasem lesz elveszett idő. Csak az a fontos, hogy ebben a kis gyárban, mely voltaképp csak műhely, alig harminc munkás van benne, a szolgákat is beleszámítva, - itt maradjon. Magyarországon ennél jobb tanulóhely a számára nem lehet, itt kitanulhatja az agyagipart, a gipszöntést és a kályhásságot is.