Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

2. A művészi tevékenység és típusai

területén belül még bizonyos jelentős megformálások is a művészeti fejlődés­nek csak fejletlen fokán lehetségesek". 5 Marxnak mindezek a megállapításai természetesen semmilyen alapot nem adnak a kérdés „lefista" vulgarizálásához, amely az egyes művészeti ágakat közvetlenül a gazdasággal magyarázza. Ugyanígy a görög művészet marxi ér­tékelése sem nyújt alapot ahhoz, hogy e művészet bájától és élvezetétől elbű­völten szemet hunyjunk a művészet fejlődésének tényleges menete, a művészi gyakorlat fajtáinak és formáinak valóságos (és Marx által jelzett) változásai fö­lött. A valóság bonyolultabb a leegyszerűsítő sémáknál. Vegyük szemügyre például az ázsiai típusú feudális-despotikus formációk monumentális művészetét, azt a művészeti ágat, amelybe az egyiptomi pirami­sok, templomok és kolosszusok, az indiai szabadban álló- és barlangtemplo­mok (gazdag szoboranyagukkal és falfestészetükkel), az asszír és babiloni mű­vészet maradványai, a lo-jangi (Kína) barlangtemplom romjai, s részben az ősi Peru és Mexikó művészete tartozik bele. Ezekben a műemlékekben első pillantásra az a csodálatra méltó, hogy tar­talmuk ideológiai kidolgozottságának kiváló minősége szervesen, hallatlanul mélyen párosul a művészi elgondolás anyagi megvalósításának monumentális méreteivel. Amely utóbbi eleve nagy emberi kollektívák roppant erőfeszítése­it és a formai-technikai ismeretek igen magas színvonalát tételezi fel. Ez a szerves monumentalitás, a művészetnek ez a „mennyiségi grandiozi­tása", mint V. Friese mondja, a maga konkrét specifikumát tekintve kétség­telenül kapcsolatban van az őt életre hívó gazdálkodás formáival. De az előb­bi (a művészet) mennyiségi voltát nem lehet mérni és megmagyarázni az utóbbi (a gazdaság) mennyiségi mércéjével. Vitathatatlan például, hogy a Kheopsz-piramis, amely az alapzatnál 233 méter széles, magassága pedig 146 méter, amelyet különböző árnyalatú fehér kövekkel burkoltak, és amely­nek felépítéséhez Hérodotosz nagyon hozzávetőleges becslése szerint 100 000 embernyi munkaerő 20 évi mindennapos munkájára volt szükség, sokat mon­dó dokumentuma mind a termelőerők fejlettségi szintjének, mind azon ter­melési viszonyoknak, amelyek közepette és amelyeknek az alapján létrejött. Ugyanezekről ad hírt a később, az úgynevezett Középbirodalom korában épí­tett kolosszális gizehi Szfinx, a még később, már az úgynevezett Újbirodalom korában épült óriási Amon-templom Karnakban, amelynek alapterülete 1400x600 méter, oszlopai egy részének magassága eléri a 21 métert, valamint ugyanezen társadalmi-gazdasági alakulatnak több más műemléke. Ha viszont e 5 Uo.,30.1.

Next

/
Thumbnails
Contents