Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

1. A konkrét vizsgálat módszertani előfeltételei

Emlékeztetünk Engels leveleinek néhány közvetlenül e kérdéshez kapcsolódó részletére, amelyek megmutatják, mit szegez szembe a marxizmus az ilyen „mechanisztikus" „redukálással". (Munkánk e bevezető részét tudatosan „terheljük túl" idézetekkel, mert vizsgálatunk módszertani alapjainak tisztázása szemszögéből ez a módszer látszik a legbiztosabbnak.) „Hogy az ifjabbak (az ifjabb marxisták — M.J.) — írta Engels — néha nagyobb fontosságot tulajdonítanak a gazdasági oldalnak, mint amekkora megilleti, azt részben Marx és én magam okozhattuk. Nekünk az ellenfelekkel szemben az általuk tagadott fő elvet kellett hangsúlyoznunk, és így nem mindig volt rá időnk, helyünk és alkalmunk, hogy a kölcsönhatásban részt vevő többi mozzanatnak is megadjuk, ami nekik jár. De amikor valamely történelmi időszak leírására, vagyis a gyakorlati alkalmazásra került sor, megváltozott a dolog és akkor tévedés nem volt lehetséges."

21 Engels hivatkozik a. Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikájára, Marx Tőkéjére, saját Anti-Dühringjére és Ludwig Feuerbach]áxa. Egy másik levélben ugyanebből a szempontból ugyanezekre a művekre hivatkozva a következőket írja: ,,Hiszen csak Marx Brumaire tizennyolcadikájáX kell megnéznie, ahol szinte kizárólag arról a különös szerepről van szó, melyet a politikai harcok és események játszanak, természetesen a gazdasági feltételektől való általános függésükön belül. Vagy a Tőkéi, pl. a munkanapról szóló szakaszt, ahol a törvényhozás, amely pedig politikai aktus, olyan döntően hat. Vagy a burzsoázia történetéről szóló szakaszt (24. fejezet). Vagy hát miért küzdünk mi a proletariátus politikai diktatúrájáért, ha a politikai hatalom gazdaságilag tehetetlen?"

22 Valóban — vessünk csak egy pillantást a Brumaire tizennyolcadika ja első két oldalára, amelyek egyébként közvetlenül kapcsolódnak problémánkhoz. „Az emberek maguk csinálják történelmüket, de nem szabadon, nem maguk választotta, hanem közvetlenül készen talált, adott és örökölt körülmények között."

23 Itt elsősorban a termelőerőkről van szó, amelyek, miként Marx mondja másutt, „az emberek gyakorlati energiájának eredményei; de magának ennek az energiának határt szabnak a körülmények, melyek között az emberek vannak, a már megszerzett termelőerők, a társadalmi forma, amely előttük már fennállott, amelyet nem ők teremtenek, amely az előző 1 Levél Joseph Blochnak, 1890. nov. 21. MEM 37. köt. Bp. 1977. 454.1. Levél Konrád Schmidthez, 1890. okt. 27. MEM 37. köt. Bp. 1977.482 1. MEM 8. köt. Bp. 1962.105.1.