Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)
1. A konkrét vizsgálat módszertani előfeltételei
Ezzel a metafizikus módszerrel szöges ellentétben idézett cikkében Lenin a következőképpen minősíti és ítéli meg politikailag a „két utópiát". „A liberális utópia abban áll, hogy békésen, nyugodtan, senkit meg nem bántva, a Puriskevicseket félre nem állítva, elkeseredett és következetesen végigvívott osztályharc nélkül is el lehet érni valamelyest komoly javulást Oroszországban ... A liberalizmus utópiája az Oroszország politikai felszabadításában tanúsított tehetetlenség utópiája, annak az önző pénzeszsáknak az utópiája, aki „békésen" meg akar osztozni a kiváltságokon Puriskevicsékkel, és ezt a jámbor óhaját az orosz demokrácia „békés" győzelmének elméleteként tünteti fel... Világos, hogy ez az utópia nemcsak azért ártalmas, mert utópia, hanem azért is, mert megmételyezi a tömegek demokratikus öntudatát." 12 „A narodnyik utópia a narodnyik intellektuelnek és a trudovik parasztnak az az ábrándja, hogy az egész föld új és igazságos felosztásával kiküszöbölhető a tőke hatalma és uralma, kiküszöbölhető a bérrabszolgaság, illetve hogy fenntartható a föld igazságos", „egyenlősítő" felosztása a tőke uralma alatt, a pénz hatalma alatt, az árutermelés alatt..." A politikai szabadság kérdésében „a narodnyikok utópiája sajátos történelmi szerepet játszik... Ez az utópia velejárója és szimptornája a paraszttömegek, vagyis a mai, burzsoá-feudális Oroszország lakosságának többségét alkotó tömegek nagy, átfogó demokratikus fellendülésének. A liberálisok utópiája megmételyezi a tömegek demokratikus öntudatát. A narodnyikok utópiája, amely szocialista öntudatukat mételyezi, velejárója, szimptómája, sőt részben kifejezője is fejlődő demokratikus érzelmeiknek." 13 „A történelem dialektikája olyan, hogy a narodnyikok és a trudovikok antikapitalista eszközként a lehető legkövetkezetesebb és leghatározottabb tőkés rendszabályt javasolják és hirdetik az oroszországi agrárkérdés terén. Az új földosztás „egyenlősítő jellege" utópia, de az, ami az új földfelosztáshoz szükséges, vagyis a legteljesebb szakítás a régi földbirtoklás valamennyi formájával, mind a földesúri földbirtokkal, mind az osztásföldbirtokkal, mind a 'kincstári' földbirtokkal, a legnagyobb mértékben fontos, gazdasági szempontból haladó, egy Oroszországhoz hasonló ország számára különösen égető lépés a polgári demokrácia irányában." 14 12 Uo.. 113., 114.1. 13Uo. 113-117.1. 14Uo. 115.1.
