Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 1. Irodalom és munkásosztály Nyugaton (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Botka Ferenc: Előszó

Az amúgyis kisebbségben marad Mácza János visszavonult. S nemcsak az újabb viták elől, hanem egyáltalán az egész „szekcióból." Ekkorra már megjelent A mai Európa művészete című kötete; tehetségét, tudását másutt elismerték, felelős tudományos megbízatást kapott. Ugy érezte — s joggal —, felesleges erejét kisstílű vitákra pazarolni. Közben — jórészt még a „frakcióharc" előtt és alatt - megírta az Irodalom és munkásosztály Nyugaton című munkáját, amely túllépett ugyan a kicsinyes torzsalkodások közegén, de végső soron nem szakítható el a szekció belharcainak élményétől. Magasabb szinten, imponáló tényanyagot megmozgatva fejti ki benne véleményét - részben magyar kollégáinak is - a szocialista irodalom lényegéről és „formai" kérdéseiről. Szretyenszkij bulvár 6. A hatvanas években papírra vetett visszaemlékezéseiben

16 Mácza János nagy szeretettel ír a moszkvai városközpontba tartó sugárutak egyikén, a Szretyenszkij bulváron lévő első állandó lakásukról, ahol e mű megszületett. Pontosabban szólva: „nagy szobájukról", amely valójában csak egy ötödik emeleti lakás része volt, s ahol Máczáékon kívül még „egy nyomdász, egy orvostanhallgató, egy kezdő író, két hivatalnok és Buzlák, a Nagyszínház baritonistája (a legjobb Figaro)" lakott. Ne a mai mércével mérjük e szerény lehetőséget. A krónikus lakásgondokkal küzdő fővárosban, s ráadásul a húszas évek közepén (Máczáék 1924-ben kapták és 1934-ig laktak itt) ez a „nagy szoba" irigylésre méltó kincs volt. Máczáék azonban nem zárkóztak négy fala közé. Sokszor adtak köztük ideiglenes elhelyezést emigránstársaiknak. „Itt szálltak meg és laktak, amíg lakást kaptak — olvasható a visszaemlékezésekben — Uitz Béla, Barta Sándor, Újvári Erzsi." S a vendégek előtt is nyitva volt az ajtó : Hidas Antal (akivel még Kassán ismerkedtek össze a húszas évek legelején), Szűcs József (építőmunkás és kezdő író), Czóbelék: Lányi Sarolta és a Marx-kéziratokat kitűnően ismerő Czóbel Ernő, Hamburger Jenő, Hevesi Ákos, Rudas László tartoztak tágabbszorosabb ismeretségi körükhöz. S a lakáshoz visszatérve hadd idézzük Mácza még egy emlékét:,falunk folyt le Illés Béla bemutatói „bankettje", miután a Forradalmi Színházban (igazgató Zalka Máté) előadták Vegyetek revolvert című darabját." (Ekkor, 1927. elején még tartott a barátság. . .)

! 7 16

PIM kézirattára, V 3525/19/17. jelzeten. 17

A színmű Illés Aranyliba és Eltaposott emberek c. novelláinak dramatizálása. Bemutatójának időpontja: 1927. január 8. - 1967. márciusában a budapesti Irodalmi Színpad is felújította.