Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 1. Irodalom és munkásosztály Nyugaton (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)
Botka Ferenc: Előszó
Önmagukban ezek az epizodikus részletek nem is volnának érdekesek, de mozaikszerűségükben is érzékeltetik azokat a nagyon is körülhatárolt — térbeli és időbeli - adottságokat, amelyek között az Irodalom és munkásosztály Nyugaton készült. S nem is csupán a feltételezhetően 1925 és 1926 közötti megírásra gondolunk, bár ehhez is nagy önfegyelemre és koncentrálóképességre volt szükség a „nagy szobában", hanem a hatalmas tényanyagot felvonultató mű anyaggyűjtésére. Igaz, a tanulmánykötetben elemzett írók egy részét Mácza már korábban is ismerte. Upton Sinclair, Jack London írásait már az első világháborút megelőzően is kiadták magyarul. 18 Henri Barbusse Tüze szinte kötelező olvasmányként forgott közkézen azokban a háborúellenes körökben, amelyeknek Mácza már aktív részvevője volt. Guilbeaux, Marcel Martinet, Johannes R. Becher, Hasenclever verseit szinte eredeti megjelenésükkel egyidejűleg hozta a MA 19 , s hosszan sorolhatnánk azoknak a neveit : Petr Bezruc, Stanislav Kostka Neumann, Jaroslav Seifert, Karel éapek stb. akiknek műveit, illetve fordításait mint a Kassai Munkás szerkesztője maga készítette és korrigálta. 20 De hadd ne soroljuk azoknak a főleg német és részben francia szerzőknek a neveit és műveit, akik, illetve amelyek 1923 után jelentek meg, s amelyek összefüggő teljességgel „magánolvasóként" szinte megismerhtetlennek mondhatók. Áttekintésük, összefoglalásuk csakis Mácza hétköznapi státusának, „foglalkozásának" köszönhető, amit 1924 elejétől a Közoktatásügyi Népbiztosság (orosz rövidítésben: Narkomprosz) irodalmi főosztályán (Glavlit) végzett. Ez a főosztály a húszas években nagyjából a mai Kiadói Főigazgatóság szerepét látta el. A külföldi irodalmak esetén azonban többet is: tulajdonképpen lektorátus is volt abban az értelemben, hogy megismerte és megszűrte, illetve kiadásra javasolta az arra érdemesnek tartott külföldi műveket. A proletkult egykori teoretikusa, P. Lebegyev-Polyanszkij által vezetett e kisebb osztály, amelynek java része magyar emigránsokból állt (Mácza mellett Szabados Sándor, Bérei Andor, Illés Béla, majd Pogányné Czóbel Irén) 21 fő munkaköri feladatként látta el ezt a feladatot. 18 Upton Sinclair első magyar fordításait (A posvány, Az iparbáró) a Pátria adta ki 1907-ben, illetve 1908-ban. A Kutató Sámuelt 1913-ben jelentette meg a Népszava. Jack London Ádám előtt című kisregényét a Világosság könyvtár hozta, 1918-ban. A kötetünkben elemzett Martin Eden magyar fordítása azonban már 1924-ből való. Mácza feltehetően a regénynek nem ezt, hanem valamelyik német kiadását használta. 19 L. Illés Ilona: A Tett 1915-1916, Ma 1916-1925, 2x2 1922. Repertórium. Bp., 1975. 223 1. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. B. sorozat 6.) L. Botka Ferenc: A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája 1919-1938. Bp., 1966. 376 1. (Irodalomtörténeti bibliográfiák 2.) 21 L. ló.jegyz.
