Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Babits Mihály és felesége és Szilasi Vilmos és felesége levelezése

Feldafing, 1923, január 12. Drága Ilonkám! Tudom, hogy már régen vársz tőlem levelet és mégse utam, bánom bűnömet, és íme jó akarom tenni. Kedves küldeményedet megkaptam, sajnos már azóta nedves speizomban meg is penészeseden. Levelet azonban nem kaptam, és azért haragudtam is rád Gondoltam, annyira örülsz, hogy elszabadultál innen, hogy most már nem is szeretsz írni se. No de a harag elmúlt régen, és most pláne rendben van minden, amióta Mihály leveléből tudom, hogy írtál. Tartozom is neked a fényképekkel, amelyeket az a vöröshajú kislány vett fel. Az lett jobb, amelyiket Vili csinált, de különben mind a kettő nem valami hires. Hát Ilonkám, amióta elmentetek sok idő múlt el, és sok minden történt, csak gyerek nincs még, és az kéne a legjobban. Most már teljesen be vagyunk rendezve, csak még egész apróságok hiányzanak, most már cselédem is van, már el is megy megint 15-én, mert rémesen szemtelen volt. Akinek cselédje van, annak számolni is kell ilyen nehézségekkel. Azóta a főzés is javult, és sokszor emlegetjük, hogy milyen kár, hogy épp most nem vagytok itt, ha ti. valami nagyon jót ettünk éppen. Máskor is szoktuk ezt emlegetni, nagy kár volt, hogy éppen a legmozgalmasabb időben voltatok itt, és nem volt ezáltal olyan jó, mint ahogy mi szerettük volna számotokra.. De nagyon remélem, ez nem fog elriasztani benneteket egy újabb látogatástól. Életem elég egyhangú, rendesen itthon vagyok és varrogatok vagy olvasok. Karácsony előtt sokszor voltam Münchenben, néha koncerten is, és akkor bent aludtam, mert télen nincs vonat kifelé este. Déryék itt vannak, és abból nagy örömünk van, mert nem vagyunk egyedül. És karácsonyig olyan szép idő volt, hogy csónakáztunk még ami neked is nagy öröm lett volna. Most meg méteres hó áll, és nagyokat fogunk skielni Garmischban. Látod ezt kéne tudni neked is, és ide kéne jönni, mindkettőtöknek kitűnően tenne. Hát édes Ilonkám sokszor tisztelem Mihályt, és kívánok boldog új esztendőt és minden jót nektek, és sokszor szeretettel ölellek Lilid Drága Mihályom! - Nagyon nagy örömet szereztél leveleddel és könyveddel. Ily szép köntösében újra átgondolkoztam az egészen, s rendkívül nagy élvezetem volt mellette. Legközelebb áll hozzám még mindig az Ágoston tanulmány, de a többi is, s az egész kötetet, úgy ahogy van, remeknek találom. Remélem a sikere is olyan, hogy meg vagy vele elégedve, - s meg vagy munkád-