Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

JEGYZETEK

bátyja. Petzlné: Gráf Ferenc testvére. Baltazár Dezső debreceni református püspök. Táltos: kiadó, tulajdonosa Farkas László, Szabó Lőrinc gyakran személynévként használja. A Propaganda Minisztérium: a Magyar Írók Szövetségével egy épületben volt az Eszterházy utcában. Prohászka egy kijelentése: A Roboz Imre szerkesztette liberális állásfoglalása „színes röpiratok", a Festi Élet 1920. szeptember 10-i rendkívüli kiadásában a fehérterror elleni célzattal használja fel Prohászka Szent Istvánnapi beszédének idézett állítólagos zárását (Prohászka püspök a dunántúli vérengzésekről címmel). Mirkovszky Mária: Dienes Valéria tanítványa az orkesztikában, Révész Ilus barátnője, Dienes Kató görögre tanította, mert görög érettségit is szándékozott letenni. Pesti élet mai száma kipécézte Szabó Dezsőt: Szabó Dezső szeretetteljes pogromot hirdet címmel kis glosszában ismerteti Szabó Dezső székesfehérvári szereplését: „a városháza Szent István nagytermében előadást tartott, amelyet ezzel a mondattal fejezett be: 'a zsidókat Magyarországon szeretettel ki kell irtani'.", amely még Prohászka Ottokár, egyébként az ellenforradalmat üdvözlő püspök, rosszallását is kiváltotta. Ezt is kihasználja a fehérterrorral szembenálló liberális orgánum, amely pár nap múlva, a szeptember 21-i számában külön cikket szentel Szabó Dezső „vörös" múltja és ellenforradalmi jelene szembesítésére. Holnap reggel: Karinthy Frigyes színdarabja. Mihály: Babits. Gál Laci: L.: Békés István emlékezését. Hevesi Iván művészeti író. SZABÓ LŐRINC LEVELE JUHÁSZ GÉZÁNAK. (PIM kézirattárában) A levél megjelent a Juhász Géza Emlékkönyvben; a levelezés további darabjait, amelyek Babits előadásairól, a hazafias költészetről és a népi irányról szólnak, Juhász Izabella teszi közzé Juhász Géza levelezéskötetében. BÉKÉS ISTVÁN: KAPCSOLATAIM SZABÓ LŐRINCCEL. (E kötet számára készült.) BÉKÉS ISTVÁN LEVELEI SZABÓ LŐRINCNEK (MTA kézirattárában) Nagy Zoltán közreműködésével már a Tanácsköztársaság idején szándékoztak lapot indítani, erről a Népakarat 1919. április 20-i száma, A dolgozó munkásság új folyóirata címmel tudósít, de ez a román királyi hadsereg április 23-i bevonulása miatt meghiúsult. (Dokumentumait 1.: Mindenki újakra készül. 1967. IV. k. 208, ill. 967 kk. lapokon.) Tóth Árpád írta, haza szándékozik jönni: Ez a levél ismeretlen. Összes Művei. 5. Levelei. 1973. kötetben csak egy, november 13-i levél szerepel, amelyben Nagy Zoltánnak írja: „Szóval: egy hónap óta 'helybenjárást' csinálunk Debrecen felé! Remélem, most már pár napon belül mégiscsak vízumhoz jutunk, vagy anélkül is útnak indulhatunk. Szóval feltétlenül számíthatnak rám a lapnál is, az indulandó folyóiratnál is." Gál: ifj. Gaál Mózes (Mózsika). Kosztolányi és Schöpflin fehérfényű neve: Kosztolányi a szélsőjobboldali Űj Nemzedék Pardon-rovatának lett munkatársa, Schöpflin pedig a fajvédő Szózat színikritikusa. Barbusse-t fordítasz: A Clarté (Világosság) című regény nagy részét Szabó Lőrinc fordította, amely Schöpflin fordításaként ismert; megj. 1920. Franklin kiadás (L.: Kisnapló). November 21.: A levél dátumozásában eredetileg IX. szerepel XI. helyett. KIRÁLY GYÖRGY LEVELE BÉKÉS ISTVÁNNAK. (Békés István tulajdonában) Kincses sziget: Stevenson regényének fordítása. Zola-fordítás: