Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

JEGYZETEK

ÉRZELMES ROMÁNC. Megjelent Az Est 1924-es Hármaskönyvében, kötetben publikálatlan. SZABÓ LŐRINC LEVÉLTÖREDÉKE DIENES KATÓNAK. (MTA kézirattárában. A katalógus tévesen fordítva: Dienes Kató által írottnak tünteti fel. Valószínűleg el nem küldött levél, amelyet a költő a Katótól kapott levelek között őrzött meg.) DIENES KATÓ LEVELEI SZABÓ LŐRINCNEK. (MTA kézirattárában) A levelek egymásutánjukban a két ember kapcsolatának történetét adják, teljes életrajzi és érzelmi egységet képeznek. Éppen ezért — a többi levelezéssel ellentétben — nem időrendben szétbontva, hanem összevonva közöljük. Szabó Lőrinc levelei Dienes Kató nyilatkozata szerint az idők során elvesztek. A levelekben szereplő közvetlen családtagok: Kató bátyjai: Lajos, Kálmán, Pál, László, Barna; a Révész lányok: Ágnes és Ilus; Kató későbbi férje: Feri (Czellár Ferenc). Máli néni: Lesznai Anna, Dienes Pál tőlük jött, és az ő új verseit hozta el és olvasta Katónak. Kata néni: Dienes Gyuíáné, Kató nagynénje, Kató náluk vendégeskedett Tokajban. A görög táncot is muszáj volt megmutatni: a Béber emlékezésében is szereplő mozdulatművészetről van szó, amelyet Dienes Valéria honosított meg Magyarországon. Dienes Valéria 1911—12-ben ismerkedett meg az orkesztikával, Raymond Duncan iskolájában, onnan hazatérve kezdett foglalkozni intenzíven a mozdulatművészet meghonosításával. 1913-ban iskolát is szervezett, és legelső tanítványainak egyike Révész Ilus volt. Révész Ilus utóbb „Parisban Isadora Duncan tanítványa volt. .. és elsajátította tőle a régi görög világból, vázák, szobrok, edények nyomán visszaálmodott mozdulatművészetet... Pedig nem volt ógörög szépség. Inkább valami elnyugatiasodott, kifinomult kun csoda volt, a 'Danaidák' ébenhajával, bűvös fekete szemével, finom vonásaival és sápadt bőrével. Mint Isadora Duncan és környezete, ő is görög pepioszt viselt, rendszerint fekete krepdesinből, mely minden mozdulatát körülmuzsikálta. Fekete zsinórral kötötte meg görögösen az omló selyemleplet, mely önmagától képzett redőket." (így emlékezik háború alatti pesti lakótársa, Mattyasovszky Erzsébet, Szabó Lőrinc későbbi egyetemi diáktársa. L. : Éder Zoltán: Babits a katedrán. 1966. 166. kk.) Húga, Ágnes, és leendő sógornője, Kató szintén megtanulták ezt a mozgásművészetet, egy fénykép őrzi ruházatuk emlékét is. Klárika és Irma: Kató unokatestvérei, a Raab-lányok; Klárikáról említi meg Dienes Kató emlékezésében, hogy Szabó Lőrinc szerelmet vallott neki. Amibe már Czellár egyszer beleveszett: Czellár Ferenc Szabó Lőrinchez írt leveleiből ismerjük vívódásait, Kató iránti szerelmét leplezendő magára erőszakolt egyéb színlelt vonzódásokat. Szegény öreg Barnus: Kató legfiatalabb bátyja, Révész Ilus vőlegénye; a háború kitörésekor mindketten Franciaországban voltak, internálták őket, Ilust hazaengedték, Barnus csak a háború végeztével érhetett haza. Homérosz egy sora: „Bizony, amilyen a levelek születése, olyan az embereké is" (Devecseri ford., Iliász, I. ének, 145. sor). Az I. ének végén van: nem az I., hanem a VI. énekben: „Szűnni nem akaró nevetés támadt a boldog istenek között, amint meglátták Héfaisztoszt szorgoskodni a termeken át" (Devecseri ford. 559—560. sor). A Gellérthegyről, Marcsáéktól: orvosbátyjának, Lajosnak a felesége. Wildner Ödön, író, szociológus, Szabó Ervin baráti köréhez tartozott. Kardos Pál, egy évvel előttük érettségizett, és ekkor a pesti bölcsészkar másodéves hallgatója. Mózsika: ifj. Gaál Mózes, Babits volt iskolaigazgatójának fia, igen tehetséges irodalmi pályakezdés után fiatalon meghalt. Lucy: dr.