Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Irodalmi és művészeti irányzatok

ráták is azt hajtogatták, hogy a dolgozók „paradicsoma" már megvalósult a „demokratikus" köztársaságban. Mondanunk sem kell, hogy végre a humanisták is megtalálták metafizikus álmodozásuk „reális bázisát". A különbség, amely még megmaradt, a forma kérdéseiben állt fenn. Az eleven irodalmi áramlatok egyszerű irodalmi iskolákká váltak, hogy átengedjék a porondot a proletariátusból kiinduló irodalmi mozgalomnak. A következő a kép: Bfezina, Machar, Bezruc és a többi „forradalmár", aki elvégezte dolgát — vagy elhallgatott, vagy akadémikus lett, és a cseh nép győzelméről és boldogságáról énekel. A szociáldemokrata irodalmárok szentimentális költeményeket írnak a munkáséletből vett témákra. A humanisták pedig áttérnek az utópikus irodalomra vagy a filozófiai belletrisztikára. Ez a tetőpontja a csehek burzsoá irodalmának. A hanyatló irodalom zenitjén áll a költő és drámaíró Karel Capek. Az ő problémája az ember élete és az emberi élet értelme. A költő válasza a romantikus idealista válasza, aki az egyéni lét reménytelenségét igyekszik feloldani a „kozmikus élet" és a természet „szépségéről" és törvényszerűségéről hangoztatott szólamokkal. Ebben a felfogásban írta színműveit: a R.U.R.-t, A rovarok életéből-t és A Makropolus ügy-et. Capek tisztán látja a társadalmat, látja fogyatékosságait is. Társadalmi szatírája hiteles és szellemes. A rovarok életéből második felvonása a modern irodalom egyik legjobb karikatúrája a filiszteri életről. — Színműveinek tartalmával összhangban van a kitűnő szcenikai technika (az egyik legjobb jelenet a robotok lázadása a R. U. fí.-ban). Amikor azonban Capek eljut a kérdés megoldásához, teljesen elveszti lába alól a reális talajt, és váratlanul átugrik a metafizika területére. A R. U. R., az emberi társadalom e fantasztikus, „kollektív" (bár egyáltalán nem kollektivista) drámája azt a megoldást sugallja, hogy az élet egyetlen alkotó és örök ereje a szerelem, a szeretet. A rovarok életéből című társadalmi komédia filozófiája pedig a következő szavakban fogalmazódik meg: „Egy ember meghal, a másik pedig születik — ez az emberi élet. De ember annyi van, amennyit csak akarsz. Csak jusson elég munka nekik!" Ez a csúcspontja a polgári irodalomnak és filozófiájának. A „csúcsponton" állni nagyon veszélyes dolog. Hamarosan elkezdődik az esés, ha a láb alatt csak metafizika van, mint Capek esetében.