Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)
Botka Ferenc: Előszó
Mácza alkotói útjának e központi szakaszát jellemezték, s amelyek ilyenformán ízelítőt adhatnak az életmű e periódusának útkereséséről, műhelygondjairól. A kötet keletkezése A Tanácsköztársaságot követő évek alapvető fordulatot hoztak Mácza szellemi fejlődésében. Pályakezdése — mint ismeretes — Kassák köréhez, a magyar avantgarde-hoz kapcsolódott. A szocializmus gondolatvilágával csak a forradalmak idején ismerkedett meg; magában a munkásmozgalomban pedig csupán az emigrációban, 1920 tavaszától vett szervezett formában részt. E „kassai évekre" Mácza János több ízben mint „szellemi tűzkeresztségre" emlékezett vissza. 1920—1922 májusa között ugyanis a kassai proletkult-műhely vezetőjeként ő irányította a helyi színjátszómozgalmat s a Kassai Munkás irodalmi és kulturális rovatát, de alkalmasint a párt napi-politikai munkájában is tevékenyen közreműködött. Mindezt azonban nagyrészt „ösztönösen", tudatos és rendszeres elméleti alapok híján, nemegyszer: érzelmi indítékok és a mozgalom napi elvárásai alapján végezte. A marxizmus módszeres, elméleti elsajátításához — naplójegyzeteinek tanúsága szerint — egyéves bécsi tartózkodása alatt (1922 májusa és 1923 júniusa között) látott hozzá. A felkészülés, természetesen, nem csupán a kéznél lévő elméleti irodalom puszta elsajátításából állt, hanem elsősorban korábbi tevékenységének, tapasztalatainak alkotó újragondolásából, marxista átrétegezéséből, újrafogalmazásából. 7 Ránk maradt jegyzeteiben például hosszasan ír az orosz irodalom történetével kapcsolatos tanulmányairól, amelyekben nem csupán, s nem is elsődlegesen a tények regisztrálását tartotta feladatának. Az orosz irodalmat a forradalom tükrének tekintette, nyersanyagnak, amelynek elemzése segítséget ad a történelmi folyamatok, a mozgalom mélyebb megértéséhez. 8 Talán ennél is fontosabb azonban, hogy e tanulmányaival párhuzamosan, mint ahogy arra egy 1931-ben tartott vita zárszavával 7 Munkaprogramra és jegyzetek című naplójában a következőképpen ír erről a munkáról, hangsúlyozva ugyanakkor a munkásmozgalomban szerzett élmények fontosságát: „Gyakorlat és elmélet. Hogy a kettő milyen elválaszthatatlanul egészíti ki egymást, azt csak most látom, amikor rendszeresen és egész mélyre menve nekiláttam a marxizmus elméletének az átvételéhez és megtanulásához. Most, amikor kezdek tisztába jönni az alapfogalmakkal, nemcsak mint tudománnyal, amikor a történelmi materializmus kezd belemenni a vérembe — csak most látom, hogy mennyit tanultam Kassán az alatt a két és fél év alatt, amit tényleges munkásmozgalomban, tényleges proletárok közt töltöttem." PIM Kézirattára V. 3535/18/1—3. 8 L.: uo.
