Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Botka Ferenc: Előszó

A továbbiakban fény derült kiemelkedő művészetpolitikai szerepére a húszas és harmincas évek Szovjetuniójában s azokra a tudományos, főleg építészettörténeti és esztétikai munkákra, amelyek az ötvenes és a hatvanas években születtek. E fölismerésekre rövidesen könyvkiadásunk is reagált. Illés László kezdeményezésére a Gondolat kiadó 1970-ben Esztétika és forradalom címmel az utóbbi évtizedekben írt tanulmányaiból tett közzé válogatást/

1 Majd két évvel később a Corvina — Szabó Júlia szerkesztésében — Legendák és tények címmel

5 az életmű egészéből adott ki szemelvénygyűjteményt, kiemelve a Tanácsköztársaság előtt és alatt írt színháztörténeti cikkeket, s ízelítőt nyújtva a húszas és harmincas évek művészettörténeti írásaiból. E kötetek nyomán egyre világosabban rajzolódott ki Mácza János életművének jelentősége. A bemutatott írások egy nemzetközi méretekben is számottevő esztéta gondolatvilágáról adtak jelzésszerű képet, aki számos elméleti kérdésben járult hozzá a marxista művészetelmélet és esztétika kibontakozásához. Nem kétséges azonban, hogy e kötetek à megszólaltatás és az informálás tényén túlmenően bizonyos mértékig torzítottak is. Egyrészt azt emelték ki, ami már lehiggadt, kiegyensúlyozott: a hatvanas évek tanulmányait; másrészről viszont azt, ami az életműből a legdirektebben kapcsolódott a magyar kultúrához: a pályakezdet írásait. Kimaradt vagy legalábbis jelentőségének csak töredékeiben volt jelen e válogatásokban az 1924—1933 közötti évtized, amely — megítélésünk szerint — a maga ellentmondásossága ellenére is — az életmű magját alkotja. Mácza János alkotómunkásságának e periódusa A mai Európa művészeté-vei kezdődik s az Alkotó módszer és művészi örökség (1933) című vitairat, illetve az általa szerkesztett A szovjet művészet 15 éve (1933) című dokumentumgyűjtemény közzétételével ért véget. Közbül olyan kiemelkedő kötetek sorakoztak, mint Az irodalom és proletariátus Nyugaton (1927), Az érett kapitalizmus művészete Nyugaton (1929), a Tanulmányok az elméleti művészettudomány köréből (1930) s természetesen a vitaelőadások, cikkek, tanulmányok egész sora.

6 Ebből a hatalmas anyagból emelték ki az Irodalmi Múzeum című sorozat összeállítói a legelsőnek megjelent kötetet, mivel úgy látták: e mű fókuszként magába sűríti mindazokat a problémákat, amelyek 4 Mácza' János: Esztétika és forradalom. Ford. S. Nyírő József. Utószó: Botka Ferenc. Bp. 1970. 325 1. 5 Mácza János: Legendák és tények, összeáll., jegyz., utószó: Szabó Júlia. Bp. 1972. 262 1. 6 A publikációk, viták részletes könyvészeti leírását 1.: Botka Ferenc: Magyar irodalom oroszul 1921—1945. Bp. 1972. 127 1.