Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)
Irodalmi és művészeti irányzatok
hanem kötelessége is van azzal a társadalommal szemben, amelyben él. A „geometriai rend" elve nem csupán a művészet tökéletesítésének eszméje miatt hasznos, hanem „elsősorban a társadalmi élet megújítása" szempontjából. A művészet szerepe itt másodrendű, nevezetesen az egész társadalmi élet megszépítése. Léger véleménye szerint az iparnak és a művészetnek nemcsak szoros kapcsolatban kell lenniük, hanem teljesen össze kell kapcsolódniuk. A művészi iparnak és a szép tárgyaknak egybe kell olvadniuk az ember hétköznapi életével s a tudományos-reális, hasznos művészettel. A gép esztétája tehát elismeri a művészet utilitárius elvét, hangsúlyozza a művészet társadalmi szerepét, és végleg lemond minden olyan képről, szoborról stb., amely az élettől különálló dekoratív feladatot old meg. A képzőművész menjen el különféle műhelyekbe, hogy megismerje életünk geometriai rendjét, és hasznos építőjévé váljon a technika és az ipar társadalmának. Ettől az elvtől már csak egy lépés a konstruktivizmus. De ahhoz, hogy megérthessük a konstruktivizmus eredetét, még néhány szót kell szólnunk Paul Scheerbart igen érdekes könyvéről, amelyet még a háború alatt írt az üvegépítészetről (Paul Scheerbart: Glasarchitektur). Scheerbart a polgári művészet teljes csődjének fényéből kiindulva úgy véli, hogy az emberi kultúrát csak olyan építészet segítségével lehet megmenteni, amely a modern életstílus követelményeivel összhangban választja meg anyagát. Ez a stílus, a szerző véleménye szerint, az amerikai felhőkarcolók „monumentális" stílusa, annak a nagytőkének a stílusa, amely óriási gyáraival, az ipari-kereskedelmi központok üzletházaival uralkodik a modern élet minden jelensége fölött. Ez a stílus, amelynek gyakorlati, reális értelme a higiénia stb. követelménye, meghatározza az új építészet lehetőségeit, amely számára az egyetlen alkalmas anyag csak az üveg lehet. Az üvegnek mint építőanyagnak az anyagi előnyeiről nem szólva, a terv legnagyobb jelentősége abban az „eszmei forradalomban" rejlik, amely maga után vonja a társadalmi lelkiállapot és a társadalmi ideológia teljes átalakítását. Mert az az ember, aki eddig a tégla- vagy a kőház sötét falai mögé rejtőzött, és ily módon mintegy kirekesztette magát a társadalmi életből, az új építészet üvegházaiban, Scheerbart szerint, állandóan érzékelni fogja kapcsolatát a társadalommal, s megváltoztatja életének túlságosan individualista formáit is stb.
