Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Szabolcsi Miklós: A Korunk és a marxista gondolat
És mégis, az 1926—1940 közötti ,,első" Korunk tizenöt évfolyama, a tizenötezer oldal feltesz még számunkra kérdéseket, kínál még kutatnivalót. Hadd próbáljak néhány kérdést megfogalmazni, és a magam módján válaszolni rájuk. *** Minden folyóirat része az irodalmi intézményhálózatnak, az irodalmi életnek. A Korunk esetében azonban nemcsak erre kell figyelnünk. A folyóirat anyagának nagy része társadalomtudományi, a Korunk a társadalomtudományok történetébe illeszkedik. Minden folyóirat egy sajátos mezőben foglal helyet. Objektív jelentőségét nagyon gyakran ez a mezőérték határozza meg. Azt kell tehát vizsgálni: a szellemi, ideológiai skála mely pontján foglal helyet, mennyire van egyedül, kik a rokonai, ellenfelei. Ha a Korunk esetében tesszük fel a kérdést, milyen mezőbe illeszkedik, akkor véleményem szerint legelsősorban az európai marxista folyóiratok, társadalomtudományi orgánumok széles mezején kell elhelyeznünk. És ilyen szempontból a Korunk mindenekelőtt olyan folyóiratok sorának tagja, amelyek a húszas évek végén, a harmincas évek elején, tehát a közvetlen forradalmi hullám elmúltával, majd a gazdasági világválság éveiben, utóbb az antifasiszta népfront idején a marxista gondolatot közvetítették, marxista választ óhajtottak adni a kor által felvetett kérdésekre. E marxista, illetőleg jobbára kommunista intellektuelek által szerkesztett folyóiratok skálája rendkívül széles. Ide tartozik a francia Europe és Clarté, a német Die Linkskurve és Neue Rundschau, a cseh Tvorba, ilyen ágon rokona a Korunfc-nak a rövid életű román Era Nouva, és szerkezetében, célkitűzéseiben sok rokonsága van olyan folyóiratokkal is, amelyek a megvalósult, megvalósuló szocializmus országában, a Szovjetunióban jelentek meg. (Ezekre az összefüggésekre a kolozsvári ünnepségeken utalt már Méliusz József, és egy megemlékező cikkében a kelet-európai analógiákat emelte ki E. Fehér Pál is.) 2 E folyóiratok számára elsősorban a marxista társadalomtudomány eredményeinek közreadása volt fontos, a „kultúr-krízis", a világválság kérdéseire akartak választ adni. A közgazdaságtan, szociológia, lélektan terén és más területeken igyekeztek előrehatolni. Az irodalom fontos része tevékenységüknek, de nem kizárólagos. Nem hatást emlegetek — a Korunk a szükségletekből és a sajátos viszonyokból nőtt ki —, de analógiát. Bár öntudatos-öntudatlan 2 E. Fehér Pál: A Korunk legendája és valósága. Jegyzetek egy fél évszázad jubileumán. Népszabadság, 1976. április 25.
