Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Belia György: A Korunk és a román irodalom

Belia György A KORUNK ÉS A ROMÁN IRODALOM Az 1926-ban indult Korunk viszonylag kevés szépirodalmat közölt; a borítója belső lapján olvasható „Világnézeti havi szemle" alcím nem is igen ígér többet, s ami keveset közölt mégis, az — legalábbis az első években — teljesen nyugati tájékozódásra vall. 1926 és 1932 között román szépirodalmi mű egyáltalán nem jelent meg a folyóiratban — pontosabban: csak egy, 1926-ban, az akkor Franciaországban élő és franciául író Panait Istrati La Représentation des Haïdoucs című regényéből egy fejezet, Movila, a vezér címmel, azzal a bevezetővel együtt, melyet Romain Rolland írt a Kyra Kyralinához. Istrati akkoriban lett világhírű író — sőt bestseller. Ebben az időszakban csupán néhány könyvismertetés, kisebb cikk foglalkozik a román irodalommal; az egyik Istrati híres első könyvét ismerteti, a másik Eugen Lovinescu kis román irodalomtörténetét mutatja be röviden. 1928-ban és 1929-ben semmilyen formában, még könyvismertetés formájában sincs jelen a román szépirodalom a Roruníc-ban ; 1930-ban is csupán egyetlen román irodalmi vonatkozású cikk olvasható a lapban, az is Istratival foglalkozik, a nagy port kavart Vers Vautre flamme című, szovjetunióbeli utazásáról szóló könyvével, pontosabban a könyv nyugat-európai viszszahangjával, támadván Istratit pálfordulása miatt. 1931-ben és 1932-ben mindössze néhány kis recenzió és rövid cikk foglalkozik a román irodalommal; az egyik Fekete Tivadar Klasszikus kert-jével, román költőket bemutató fordításkötetével, a másik Kádár Imrének A havas balladái című népköltészeti fordításaival; s még két kis cikk: az egyik a Gíndirea című irodalmi folyóirat alapításának tizedik évfordulójáról emlékezik meg, a másik A mai román regény címmel néhány mondatban bemutatja a kor jeles román regényíróit — valóban a legjobbakat: Sadoveanut, Rebreanut, Slavici-ot, Teodoreanut.