Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Fried István: A Korunk és a szomszéd népek irodalma

ben. Ezt kiegészítették a fordítások, melyek közül nyilvánvalóan József Attiláéi kiemelkedő helyet foglalnak el. A Korunk és a román irodalom című témakör önálló monográfiát érdemel, itt elsősorban nyelvi nehézségek miatt a témának csak említésére vállalkozhattunk. Viszont hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jól kiépített szerkesztői hálózat főleg cseh és szlovák viszonylatban nagy eredményeket ért el. Így például Sándor László érdeme, hogy Anton Strakát megnyerte a lapnak. Straka Budapestről való távozása után sem vesztette el kapcsolatát a magyar szellemi élettel; de, hogy magyar nyelvű orgánumban nyilvánossághoz juthatott, s ott folytathatta, ahol Budapestről való távozása után abba kellett hagynia, az a Korunk érdeme. Ugyanígy Sándor Lászlót dicséri az az információmennyiség, amely a szlovák és a cseh irodalomból a Korunk olvasóihoz eljutott. Nem csekélyebb a fordítók jelentősége sem. A Korunk évfolyamait lapozgatva, nemcsak tekintélyes számú anyagra bukkanunk, hanem rendszerint jól válogatott, ma is értékálló versekre, novellákra. Nem a Korunk szerkesztősége tehet róla, hogy néhány román irodalmár, akit pedig a Korunk oly szívesen és szeretettel közölt, később a Korunk által képviselt eszméket — verseivel, magatartásával — megtagadta. Bennünket az a törekvés késztet elismerésre, amely frissen és kritikusan reagált a szomszéd népi irodalmi jelenségekre; amely az értéket és a minőséget, valamint a kulturális közeledés szándékát együtt volt képes a kulturális csere mércéjévé tenni.