Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Fried István: A Korunk és a szomszéd népek irodalma
ek, mint ahogy azt felületes áttekintés után feltételezhetnénk. Gyivicsán Anna dolgozata 3 részben föltárta a DAV (1924—1937) és a Korunk viszonyát, hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a DAV tudósította a Korimk-at a kosúti eseményekről. Ehhez tegyük hozzá, hogy Vladimir Clementis két cikkel is jelentkezett 1934-ben lapunkban, s e cikkekben a szlovák „középrétegek" ellentmondásos helyzetét világította meg. Sándor László 1936-ban lelkesen méltatta Ponican Stroje sa pohli (Megindultak a gépek) című regényét, bár nem hallgatta el annak túlságosan is közvetlen agitációs jellegét. Jócsik Lajos pedig 1934-ben a szlovák—magyar kulturális csere kérdéseit boncolgatva hivatkozik Ponicanra és Novomeskyre, mint a kölcsönös megértés lehetséges partnereire. Még tágabb kört rajzol föl A dunai népek együttműködésének kérdése című dolgozatában 1935ben Sándor László. Vázlatos történelmi áttekintéséből nem hiányoznak a múlt konföderációs elképzelései (elsősorban Kossuthéi, Jászi Oszkáréi), majd a szlovákiai magyar haladó értelmiség próbálkozásait regisztrálja, kiemelve Gömöri János Tűz című folyóiratát, a Sarló kezdeményeit, s a davisták közül Ponican és Novomesky pozitív reagálásait, majd az Appolo című folyóirat dicséretes szándékait emlegeti. 4 E példa talán már jelzi, hogyan képzeljük el a dolgozatunk címében összefoglalt témakör további kutatását. Természetesen e referátum még a fővonalak jelzését is csak alig-alig kísérelheti meg, de talán néhány szempontot adhat a teljes feldolgozásra törekvőknek. A szlovák példa után egy másik típusú folyamatot mutatnánk be. A főleg Sándor László munkatársi közreműködése nyomán élénk szlovák irodalmi ismerkedés mellett a cseh irodalom is jelentékeny helyet foglal el a Korunk hasábjain. A kezdetek Dienes László nevéhez fűződnek, aki 1926-ban F. C. Weiskopf Tschechische Lieder című antológiája nyomán igyekezett képet adni a modern cseh líráról. Képe kissé sematikus: a háború előtti nemzeti jellegű költészettel a háború utáni proZetárköltészetet állítja szembe, mint a kor reprezentáns irodalmát. A költészetben „a cseh helyébe a proletár szó kerül" — állítja. Szerinte Jifí Wolker „semmit sem törődik versei formájával". József Attila fordításai majd beszédes cáfolatai lesznek ennek az állításnak. A korai Korunk egyik pompás fölfedezése a Svejk, amelyből már 1927-ben jelent meg részlet Komlós Aladár átültetésében. Komlós Aladár „szatirikus regény"-nek nevezi Hasek művét, a főhőst pedig Chaplinnel és Miskin herceggel veti egybe. Komlós Aladár szellemes 3 Gyivicsán Anna: A „Dav" magyar vonatkozásai. In: A Szegedi Pedagógiai Főiskola Tudományos Közleményei. Szeged, 1967. 69—77. 1. 4 —n. —ó.: A DAV (Tömeg) (Korunk 1929. 673—675. 1.) című cikkét kiegészítésképpen említjük meg. — Túlhaladja dolgozatunk kereteit, hogy egyéb, szlovák vonatkozású dolgozatokat, fordításokat is elemezzünk.
