Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Fried István: A Korunk és a szomszéd népek irodalma

Fried István A KORUNK ÉS A SZOMSZÉD NÉPEK IRODALMA „Különösen jellemző a Korunk műfordítói programjára, hogy egyaránt istápolta az úgynevezett nagyirodalmak és a kelet-európai irodalmak, a szomszéd népek lírájának tolmácsolását." A műfordítás ilyen jellege „a fasizmussal szemben a humanizmus jelen valóságát bizonyítja a világirodalom áramkörében, és az uszító sovén szólamaival szemben az egymást szólongató népek karát tolmácsolja" — állapítja meg A Korunk költészete című antológia előszava.

1 Egy másik forrásunk arról tanúskodik, hogy a Korunk célkitűzései közé tartozott a kortárs román irodalom népszerűsítése. Igaz, az előző lapok (mint például a Genius és a Periszkóp), illetve a párhuzamos folyóiratok (Erdélyi Helikon, Független Űjság stb.) szintén vállalták a román irodalom felé való „nyitást", csakhogy ott nem a határozottan baloldali írók kerültek előtérbe. Az Erdélyi Helikon szívesebben közölte a román klasszikusok verseit, Eminescu Gíosszá-ja például két mesteri tolmácsolásban látott napvilágot, míg a Korunk e téren is merészebbnek, kísérletezőbbnek bizonyult. így nem lepődünk meg Corneliu Codarcea tanúbizonyságát olvasva: „számos román értelmiségi olvasója is volt a lapnak".

2 Más kérdés, hogy pusztán e — nagyon fontos, és a kutatás által már többször megvilágított — szempontokat figyelembe véve, nem kaphatunk képet a Korunk szerepéről a román, a cseh, a szlovák, a szerb, a horvát irodalom magyar nyelvű megszólaltatásának történetét rajzolgatva; s nem annyira a fordítások elemzésével kell most törődnünk, hanem a Korunk kapcsolódásainak jellegével, illetve avval, mit és miért tartottak érdemesnek és szükségesnek a közlésre. Eddigi tudomásaink szerint például a szlovák szellemi élettel való kapcsolatok számottevőbb jelentőségű1 A Korunk költészete. Bukarest, 1967. 56—57. 1. 2 Tóth Sándor: G. G. 172. és 174. 1.