Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Kemény G. Gábor: Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordításirodalmában
egyetemi hallgató) a Korunk számára kért Zdenék Nejedly-tanulmány a nacionalizmus pályafutásáról, amit a kérdés akkor különösen nagy fontosságú kritikai elemzéseként tarthatunk számon. (A nacionalizmus pályafutása — 1932). A prágai professzor tanulmányát közvetítő és fordító Dobossyról szólva nem feledkezhetünk meg későbbi — a Korunk-ban bevett módon, szerzői néven írt publikációjáról sem (Czuczor Gergely: Csehek és magyarok — 1938). A névsorból kitűnik, hogy a Korunk nemzetiségi elméleti kérdésekkel jelentkező szakíróinak többsége csehszlovákiai, jórészt a Sarló köréhez tartozó ifjú publicista. Aminthogy hasonló a helyzet a kérdés soron következő szociológiai vizsgálói esetében is. Ezt a belső kérdéscsoportot, a nemzetiségi tárgyú társadalmiszociológiai felmérések sorát ugyancsak a legszűkebbre vonva, elöljáróban a szemle 1933. évi „középosztály"-vitájáról kell megemlékeznünk. A vitát Jócsik Lajosnak, a szlovenszkói magyar középosztályról írt két részes felmérése vezette be. Ugyanő a következő évben még két nemzetiségpolitikai vonatkozású szociológiai cikket közöl a csehszlovák államalakulásról, illetve az akkori Szlovákia ipari termelése változásairól. Jócsik vitaindítónak szánt cikkét Kemény Gábor, a neveléstörténész a magyar középosztály természetrajzáról írt tanulmánya, Lányi Árpád a jugoszláviai magyar középrétegekről szóló helyzetképe és a Bihari Béla néven író Varga B. László két, a román középosztályról írt rövid cikke követi. A körkérdést Vladimír Clementis, a szlovák középrétegekről szóló vázlata zárja le. 10 A nagy jelentőségű publikációk sorát felerősíti és regionális ízzel tölti meg Mikó Imre (ekkor Könyves Tóth László néven) közölt cikktanulmánya a romániai, az erdélyi magyar értelmiségről, valamint Fazekas Bélának a romániai falukutatásról, a D. Gusti-féle bukaresti intézet irodalmi-szociográfiai kutatómunkájáról szóló helyzetképe." Irodalmi-művelődési és műfordításirodalmi anyagok teszik a folyóirat kelet-európai és nemzetiségi érdeklődésű anyagának befejező, harmadik részét. Ha az előző két csoportról elmondhattuk, hogy ezekben a cikkekben, szociológiai-szociográfiai felmérésekben és tanulmányokban — a kor és az akkori körülmények mértékéhez viszonyítva — európai szintre emelkedett a kérdés publicisztikája —, a záró főcsoport is két 10 Jócsik Lajos: A szlovenszkói magyar középosztály. I—II. — 1933; Jócsik Lajos: A csehszlovákiai államalakulás — 1934; Jócsik Lajos: Az ipari termelés változásai Szlovenszkón — 1934; Kemény Gábor: A magyar középosztály természetrajza — 1933; Lányi Árpád: A jugoszláviai magyar középosztály — 1933; Bihari Béla: A romániai magyar középosztály — 1933; Bihari Béla: A mai román középosztály — 1933; Clementis, Vladimír: A szlovák középrétegek — 1934. 11 Könyves Tóth László: A magyar értelmiségi proletariátus Erdélyben — 1933; Fazekas Béla: A romániai falukutatás — 1939.
