Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Kemény G. Gábor: Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordításirodalmában

román vonatkozásairól, Bányai László több akkori, sokrétű történeti vázlata. Sándor László 1935-ös cikke A dunai népek együttműködéséről, Simkó István 1939-es fejtegetése A dunai konföderáció gondolaíá-ról. Utóbbiban a szerző az 1849. évi szegedi Kossuth—Bálcescu tárgyalásoktól 1939 végéig, a közlemény megjelenése időpontjáig felkíséri a különböző diplomáciai és szakirodalmi elképzeléseket. Külön hely illeti meg az egész nemzetiségi és kelet-európai problémát átfogó valódi „vitazárót". Szabó Imre Nemzeti eszme a világháború után című, az 1939. novemberi számban közölt rövid írásában a nyugat és a „középkelet-európai nemzeti fejlődés" eltérő útja megállapításából kiindulva vázolja az első világháború utáni kelet-európai viszonyokat és az egykorú nemzetiségi érzület jegyeit. Ez tehát a Korunk nevezetes „Dunamedence-vitájának" gyűrűzése, melyet csak formailag szakított meg 1939 májusában Halász Sándor és Balogh Edgár „zárszava". Kelet-Európából a szűkebb értelemben vett nemzeti-nemzetiségi kérdésre térve az ekkori Korunk-publicisztika második fő csoportját két összefüggő gondolatkörre csoportosíthatjuk. A korábbi s az egykorú nemzetiségi kérdést (gyakran kérdéseket) tárgyaló elvi-elméleti cikkekre, és a kérdés társadalmi-szociológiai felméréseire, résztanulmányaira. Ezekre a nagyértékű, de szerteágazó forrásanyagból merített, olykor kevéssé olvasmányos, elvont tudományos közlésekre különösképp idézhető Gaál Gábor, egyik visszatekintő vallomása. Az, amelyikben arról ír, mennyire vágyódott az esszé, mint műfaj, a kifejezésbeli könnyedség iránt a folyóiratban, de ,,a tárgy közelisége, a tárgy súlya s a tárgy fájdalma nyomott" — olvassuk 1938. évi előadása kései közlésében.

8 Ezek a komor, nem egyszer drámai hangvételű, s mégis mértéktartó, szerzői-szerkesztői műgondról tanúskodó írások a magyar nemzetiségi kutatás mindmáig kötelező szakirodalmaként tekinthető feltáró munkálatai. Felszólalásunkban csak néhányat említhetünk. Ilyen Bányai Imre cikke a nemzetiségi kérdés háború utáni formáiról. Dobossy Imre és Földi Erzsébet írásai a nemzetiségi problematikáról. Porzsolt László (a lapban Zsolt László néven) hosszabb fejtegetése a nemzetiségi kérdés kelet-európai változatairól. Fedor János — Kovács Károly néven — cikktanulmánya a nemzetiségi kérdés és az önrendelkezési jog összefüggéséről.

9 Külön figyelmet érdemel a Dobossy László által (ekkor prágai 8 Gaál Gábor: A Korunk éveinek margójára. Ezer kilencszázharmincnyolc. In: G. G. V. I. 1. k. 685. 1. y Bányai Imre: A nemzetiségi kérdés háború utáni változatai — 1933; Dobossy Imre: A nemzetiségi kérdés problematikájához — 1932; Földi Erzsébet: A kisebbségi kérdés — 1931; Zsolt László: A nemzetiségi kérdések Kelet-Európában — 1932; Kovács Károly: A nemzetiségi kérdés és önrendelkezési jog — 1934.