Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - K. Nagy Magda: A Korunk és a munkásmozgalom
záns értelmiségiekkel megvetette a Korunk számait s azok jó részét üzemekbe szállították, így a munkásság is hozzájutott a folyóirathoz. Későbbi felszólalások témája a népfront, akkor még erősebben jelentkezett a kommunista befolyás, az antifasiszta szervezett harcra való elméleti felkészítés a lapban. Ezt bizonyítják mindazok a cikkek, tanulmányok, melyek a Korunk szilárd háborúellenességét, antifasiszta felfogását igazolják. A két kommunista párt és a magyar és román kommunisták között nemhogy ellentét nem volt, hanem — ahogy Jász Dezső leírja a húszas évek elejére visszaemlékezve, majd a későbbiekre Nagy István ugyanezt állítja — a legteljesebb egyetértés, együttműködés jellemezte azt, hiszen ellenségeik a magyar és román reakció: a csendőrség, rendőrség s sziguranca is egységes gyűlölettel viseltetelt irántuk, s börtönnel, bitóval fizetett munkájukért. A harmincas évek középétől sem csökkent, hanem nőtt e két párt befolyása a lapra. (1937-től például Lukács György rendszeresen ír a Korunk-ba.) A KMP ideológusai, publicistái éppúgy, mint a román kommunisták, a népfrontpolitika idején a Korunk hasábjain a munkásmozgalom legalapvetőbb kérdésére, a föld, majd a demokratikus jogok kiharcolásának mikéntjére mutatnak rá, s ezzel együtt a dolgozó rétegek egymásrautaltságát, az összefogást szorgalmazzák. A Duna-menti népek antifasiszta törekvéseit tükrözi a Korunk számos tanulmánya. 8 A Korunk éppen sokszínű írógárdájával, a baloldali értelmiséget is tömörítő politikájával azért tudott messzehangzó igazságokat közvetíteni, mert a tizenöt év alatt alapvetően a szocializmust igénylő munkásosztály pozícióiból hallatta szavát. 8 Jeszenszky Erik (Molnár Erik): A földbirtokviszonyok, alakulása Magyarországon — 1936; Sándor Pál: A magyar telepítési gondolat háttéré — 1935; A Korunk 1936-ban egész számot szentel például Románia gazdasági, ideológiai és kulturális kérdéseinek és mozgósít a fasizmus ellen. Haraszti Sándor: A magyar mezőgazdaság 48 előtt — 1936; Balogh Edgár: Kossuth Lajos és a Dunai Szövetség — 1937; Fábry Zoltán: Csehszlovákiai magyar Irodalom, európai kultúra — 1937; Bányai László: Dunamenti múlt — 1938; Gáli Ernő: A románság és a Dunai Szövetség eszméje — 1938; Rozgonyi Endre (Révai József): Táncsics, Petőfi, Kossuth — 1939; Nagy István: A munkásság és a romániai népközösségek — 1939.
