Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Kemény G. Gábor: Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordításirodalmában

Kemény G. Gábor NEMZETISÉGI ÉS KELET-EURÓPAI MOTÍVUMOK A KORUNK PUBLICISZTIKÁJÁBAN ÉS MÜFORDITÁSIRODALMÁBAN Tíz évvel ezelőtt, 1966-ban, egy hónapig tanulmányúton voltam Romániában. Kolozsvárott és Bukarestben könyvtárakban, gyűjteményekben dolgoztam. Kolozsvárott kísérőm társaságában alkalmam volt Gaál Gábor otthonában, elárvult íróasztalánál átnéznem a nagy szerkesztő, a régi Korunk kelet-európai tárgyú levelezését. Felszólalásommal erre a kutatásra emlékezem. Szólni kívánok — a probléma részletesebb kifejtését más alkalomra hagyva — igen röviden és vázlatosan, olykor inkább csak jelzésszerűen a két háború közötti időszak kiemelkedő magyar keleteurópai szemléjének kelet-európai és ezzel összefüggő nemzetiségi problémáiról. Erről az elválaszthatatlan kettős bázisról kiindulva, az adatok és arányok tükrében jelezni kívánom azt a szerepet és funkciót, amit a régi Korunk a kor magyar műfordításirodalmában betöltött. Hozzászólásom, előadásom így három miniatűr részre (ha tetszik: fejezetre) oszlik. Előbb a régi Korunk kelet-európai, majd nemzetiségi motívumaival foglalkozom. Befejezésül pedig igyekszem felvázolni a folyóirat műfordításirodalmi, kivált a szomszédos magyar és nem magyar népek kultúráját, irodalmi eredményeit közelítő és közvetítő szerepét. Tíz ével ezelőtt a „negyvenéves Korunk"-at ünneplő erdélyi sajtó vezércikkben figyelmeztetett arra, milyen rendkívül sokoldalú a Korunk szellemi profilja, „mintegy tükörképe annak az igénynek, melyet maga az élet támaszt a ma és a holnap emberével szemben".

1 Plasztikusan egészíti ki a képet irodalomtörténeti kézikönyvünk Korunk-fejezetének megállapítása: „A Korunk, amely a Jelenkor-kutatás' fóruma kívánt lenni egész fennállása alatt. .. mindennel fogi A 40 éves korunk. Utunk, 1966. február 25.