Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - K. Nagy Magda: A Korunk és a munkásmozgalom

lógiai, gazdasági, politikai mérlegelések. Ha csak a témákat figyeljük, s a kritikus hangot, megállapíthatjuk: sokat tisztult a folyóirat elvi, eszmei platformja. A tanulmányok, szemlék, recenziók, disputák a kor bonyolultságának nemcsak közvetítői lesznek, hanem a felismert igazságok birtokában mozgósítani is akarnak. Egyre inkább a szocialista jelenségek értékelésével, vagy ennek ellenében ható leleplezésekkel foglalkozik a folyóirat. Ennek köszönheti, hogy középeurópai szintű tekintélyt vív ki magának a Korunk. A szerkesztés is tudatosan azokat a munkatársakat keresi meg, akik egyre biztosabban orientálják a fasizmus ellen küzdő erőket. A KMP ideológiai, szervezeti befolyása szintén erősödött abban az időben, mikor Gaál Gábor vette át a szerkesztést. Haraszti Sándor szóbeli visszaemlékezésében utal rá, hogy Gaál Gábor előtt nem volt kétséges az ő kommunistasága, mikor 1929-ben levélben kérte fel Gaál őt, hogy vállalja a Korunk magyarországi összeállítását. Haraszti bekapcsolta a lap hazai szerkesztésébe a 100% gárdájából többek között Nagy Lajost, Fodor Józsefet, Kodolányi Jánost, Gergely Sándort. Molnár Eriket sem hagyta nyugodni, s minél több tanulmány megírására ösztökélte. A magyar és nemzetközi kommunista munkásmozgalom 1930-tól folyóiratok egész során keresztül kölcsönhatásban állt a Korunfc-kal. Kiterjedt s igen jó kapcsolatban állt a Korunk a német munkásmozgalommal — különösen Fábry Zoltánon keresztül, ő volt többek között Sándor László mellett a csehszlovákiai összekötő is. Haraszti Sándor — mint jeleztük — a 100%, majd a Társadalmi Szemle írógárdáját, publicistáit szervezte be a Korunk-hoz. A moszkvai magyar nyelvű orgánum, a Sarló és Kalapács, majd főleg az Üj Hang szintén támaszkodott a Korunk ideológiai, kultúrpolitikai véleményeire különösképpen a magyarorszgái irodalmi vitákat illetően. Felvetődik hát újra a kommunista párt — méghozzá a KMP és az RKP — áttételes hatása a lapra, annak kommunista szellemiségének erősítésére. Ahhoz még dokumentumok sem szükségeltetnek, hogy lemérhessük mindkét kommunista párt erős befolyását — elsősorban kommunista ideológusokon, publicistákon keresztül. Néhány nyom még a szervezeti befolyásolásra is maradt. Dr. Kohn Hillel visszaemlékezésében közli, hogy Gaál Gábor többször fordult az RKP-hoz mind anyagi segítségért, mind illegális anyagért.

7 Rajta keresztül mindezeket megkapta. 1932-től rendszeres lett a Korunk és a párt kapcsolata, egyes cikkeket is megvitattak, s az RKP elvi, tematikai kívánságait Gaál szívesen teljesítette. Tőlük kapta rendszeresen például az Inprekorr-t is. A párt pedig szimpati7 Dr. Kohn Hillel visszaemlékezése, Párttörténeti Intézet Archívuma,