Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - K. Nagy Magda: A Korunk és a munkásmozgalom

1929-től Dienes éppúgy példát mutatott cikkeivel, mint szerkesztő társai Gaál Gábor, Fábry Zoltán, Haraszti Sándor és mások. Az idők pártos állásfoglalásokat kívántak/

1 Nemcsak abban változik tehát a lap 1928-ban — vagy még egyértelműbben 1929-ben — a munkásmozgalom számára megközelíthetővé, hogy munkatársi gárdájában, szerkesztőségében előtérbe kerülnek a kommunisták (Gaál Gábor, Haraszti Sándor, Fábry Zoltán, Antal János, Doktor Sándor, Balázs Béla, Becsky Andor stb.), hanem azért is, mert az idők társadalmi tetteket, változtatni akarást követeltek az íróktól, publicistáktól is. Nem ideológiai, eszmei önarcképek felmutatására kíváncsiak többé, nem stílusirányok tarka kavalkádjában akarnak az olvasók elsősorban gyönyörködni, még csak nem is „választani"' szeretnének a különböző világnézetek tarka egyvelegéből, hanem a való élet hű tükörképét követelik. A válság okainak elemzése, a kor fő problémáinak megközelítése, a dolgozó osztályok gazdasági, társadalmi elnyomatásának problémái izgatják a húszas harmincas évek fordulóján az embereket. S ennek az igénynek szeretne eleget tenni a Korunk:

1 Utalásszerűén már az előző évfolyamokban is feltűnt a munkásság irodalmi követelményeinek vizsgálata, elsősorban a Szovjetunió, majd a német szocialista irodalom és művészet egyes alkotásainak elemzése. A Korunk — elsősorban Gaál Gábor cikkeiben — kialakította a maga Ady-képét is. Általános törvényszerűségek levonására, új irodalmi irányok művészetfilozófiai, esztétikai fejtegetésére azonban még nem került sor. A proletár és polgári irodalom irányaival, majd a munkás-kultúra jelenségeinek összefoglaló felmérésével szintén csak 1929-től foglalkoztak.

6 Feltűnik a harmincas évek fordulóján a tudományok marxista értékelésének igénye. Világnézeteket, polgári felfogásokat, irodalmi, művészeti irányokat is egyre inkább a marxizmus fényénél vizsgálják. Előtérbe kerülnek így a negyedik rend érdekét szolgáló szocio4 V. ö.: Dienes László: Az orosz szocialista tervgazdaság — 1929 é3 1930; Dienes ezt a tanulmányát már Kolozsvárról Berlinbe áttelepedése után írta. A cikk alapja a Berliner Tageblatt vezércikkére való reagálás. A Szovjetunió új ötéves tervének polgári elismerésének kommentálása marxista szempontból. Dienes László: A politikai színház — 1929 (Szintén Berlinből írja Piscatorról); Fábry Zoltán: Beteg Európa — 1929; Gaál Gábor: Tíz év európai álarcosbál — 1929; Haraszti Sándor: Az álarcosbál vége — 1929. 5 Turnowsky Sándor: Adatok a vidéki munkásság életéhez — 1929; Nádass József: A magyar falu válsága — 1929; Vas István: A polgárság lélektanához — 1929. 6 Fábry Zoltán: Proletár irodalom — 1929; Fábry Zoltán: Üj valóság — új irodalom — 1929; Gró Lajos: Munkáskultúra — 1929; Vas István: Az irodalom marxi vizsgálata — 1929; Balázs Béla: Az új tárgyilagosság és a szocializmus — 1930; Haraszti Sándor: A mai magyar irodalom ideológiai csoportosulásai — 1930; Gaál Gábor: A mai magyar erdélyi irodalom — 1929.