Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - K. Nagy Magda: A Korunk és a munkásmozgalom

KMP, mind az RKP — kereste az együttműködés lehetőségeit a sajtó terén is. Ebben a munkában tevékenyen részt vesznek azok a magyar emigránsok, akik a Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után eleinte Bécsben, Berlinben, majd Bukarestben, Kolozsvárott, Brassóban és Marosvásárhelyen, Aradon új és új címeken a kommunista eszmék, célok szolgálatába állítják a harcos folyóiratokat.

1 A KMP Bécsben tartózkodó vezetői már 1920-ban széles körű tervet készítettek új társadalmi-irodalmi orgánumok létrehozására mindazokon a helyeken, ahol nagy tömegében éltek magyar munkások: így a bécsi, berlini, párizsi, New York-i emigrációban élő progresszióra gondoltak, de nem utolsósorban az úgynevezett utódállamok magyar nyelvű dolgozói számára indítandó szocialista, kommunista szellemiségű folyóiratok megindítását is szorgalmazták. Nem véletlen, hogy például a Jász Dezső által szerkesztett s Bukarestben magyar nyelven megjelenő hetilapba, a Munkás-ba (1923—24-ben) a KMP-nek a bécsi emigrációban élő ideológiai vezetői állandóan írtak. (Így például Lukács György, Révai József, Varga Jenő.) De megjelent a romániai magyar nyelvű lapokban Gábor Andor, Magyar Lajos, Barta Lajos, Illés Béla, Réz Andor, Boros F. László, Balázs Béla s mások írása is. Berlinből, Prágából, Pozsonyból, Kassáról is küldték cikkeiket. A marosvásárhelyi Előre Révai József, Huszti Ferenc, Illés Béla, Király Albert a KMP ideológusai írásait hozza. Többek között a romániai magyar munkásság és a baloldali értelmiségnek szánt Májusi Emléklap-ot is 1923-ban például a KMP és RKP együtt tervezte. Dienes László — aki tudvalevőleg Szabó Ervin, majd Lukács György közvetlen szellemi köréhez tartozott, s aki 1918 őszétől a KMP tagja lett, majd az őszirózsás forradalomban s a Tanácsköztársaság alatt is jelentős politikai vezető szerepet játszott — olyan módon került kapcsolatba a romániai magyar nyelvű munkásmozgalommal, hogy Lukács György 1920 őszén megbízta azzal, hogy utazzék Bukarestbe s indítson meg ott egy magyar nyelvű lapot. Dienes így emlékszik vissza erre a megbízatásra:

2 A Bukaresti Hírlap című lap terve az volt, hogy az erdélyi magyarság és románság közötti harmónia, együttműködés szószólója kívánt lenni. De azt is elhatározták, hogy „amint lehet" a lap a kommunisták, a baloldal központi orgánuma legyen. Dienes leírja visszaemlékezésében, hogy a tervezett lap főszerkesztője Bölöni György, a szerkesztő Jancsó Károly 1 V. ö.: Tancsáköztársaságtól a Pireneusokig. Bp. 1969. és Franyó Zoltán visszaemlékezését Beke György Tolmács voltam című kötetében. Bukarest, 1972. 19—27. 1. 2 Párttörténeti Intézet Archívuma H—d—23, Dienes László visszaemlékezése.