Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - K. Nagy Magda: A Korunk és a munkásmozgalom

K. Nagy Magda A KORUNK ÉS A MUNKÁSMOZGALOM Szocialista szellemiségű, osztálytudatos folyóiratok egész sora előzte meg a Korunk 1926-os megjelenését Erdélyben. Ezen a tájon az 1880-as évektől magyar, német, román, szerb nyelven hirdették a munksáság a szegényparasztság igazát, jogát. A mindenkori elnyomók által zaklatva, hosszabb-rövidebb ideig élő újságok, lapok szerkesztőinek, munkatársainak sokszor börtönnel dacoló bátorsága, a csendőrség, rendőrség, sziguranca, cenzúra fenyegetéseit igaz szóval áttörő ereje adta meg az irányt a húszas évek közepén induló Koru. n ?c-nak. Előképe lehetett e legtovább élő marxista igényű folyóiratnak az Omszkban Ligeti Károly szerkesztésében, magyar és román hadifoglyok közös, internacionalista lapjaként kiadott Forradalom című újság éppúgy, mint a Nagyszalontán napvilágot látott Testvériség (1918—19) című szocialista hetilap. Ide sorolhatjuk az Erdélyi Munkás-t, Szatmári Népszavá-t, a nagyszebeni Igazság-ot, a Munkás Újság-ót, a nagykárolyi Népakarat-ot, a Föld című szocialista elvű parasztlapot. A Magyar Tanácsköztársaság hírére, példájára Románia magyar nyelvű értemisége egy sereg újabb osztályharcos lapot indított útjára. Az 1919 februárjában betiltott, Budapesten megjelenő Vörös Űjság-tól a stafétabotot azonnal átvette a nagyváradi Vörös Üjság, a magyar proletárdiktatúra igazságait hirdette a Biharmegyei Hivatalos Lap, a nagyváradi Szabadság című újság, vagy a szintén itt napvilágot látott, Hegedűs Nándor szerkesztésében kiadott Nagyvárad című lap. A Korunk haladó elődjei közé számíthatjuk a Rozvány Jenő szerkesztette Erdélyi Népszavá-t, s mindazokat a magyar nyelvű orgánumokat, amelyek 1921-ig az RKP megalakulásáig ébren tartották Erdély munkásságában a hitet egy eljövendő újabb társadalmi változásban. 1921-től pedig már mindkét kommunista párt — mind a