Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

bevonásával is sürgette. Ilyen levelet küldött 1934. június 11-én Remenyik Zsigmondnak, melyben a következőt kéri: „József Attilának egy csomószor írtam, főleg vers-kéziratért. Kérem, József Attilát ebben a vonatkozásban szuggerálni." Nem tudjuk, valóban „szuggerálta"-e Remenyik József Attilát; mindenesetre a Korunk július— augusztusi számában megjelentek József Attila újabb műfordításai Mai román költők címen.

28 Aron Cotrus-tól egyszerre négy költeményt is lefordított a költő (A bányász, Gyárban, Ion Codru, Magányos fa). Lefordította továbbá Radu Gyr Mészárszékek és Ovid Densusianu Hol a földes dűlő . .. című verseit. Aron Cotrus a Korunk talán legtöbbet fordított kortárs román költője. József Attila mellett Salamon Ernő, Szemlér Ferenc és Kibédi Sándor is magyarította. A román állampolgárságú Kibédi Sándor, aki a Nansen-útlevéllel rendelkező Gaál Gábor mellett a Korunk névleges felelős szerkesztője volt, egy kis kötetet is megjelentetett 1935-ben Cotrus-fordításaiból, a Korunk kiadásában. Kibédi kötetén meglátszik, hogy ismerte József Attila fordításait és — verseit. Egyik fordításának már a címe is — Nincsen apám, sem anyám — József Attilára utal. Eredeti költeményt is közöl 1934-ben a Korunk József Attilától. A decemberi számban olvasható a költő Vigasz című verse, mely korábban a Népszava 1933. október 31-i számában jelent meg. Ezzel be is fejeződik József Attila aktív szereplése a Korunk-ban. Természetesen ezután is gyakran jelentek meg munkásságával, köteteivel és a Szép Szó-val foglalkozó írások. Az 1934 szeptemberi Korunk-számban egy vitacikkben merül fel József Attila neve — pozitív példaként. A Fülöp Ernő álnéven író Fejtő Ferenc vitatkozik Békés Istvánnal, aki dicséri Perneki Mihály proletárköltő új kötetét, bár Perneki versei megformálására nem sok gondot fordított. Fejtő védelmébe veszi a „remekoldalakat" és József Attilára hivatkozik, a mestersége fogásait tökéletesen ismerő és alkalmazó művészre (A mű-e vagy a hatás?). Fejtő Ferencnek hamarosan alkalma nyílt véleménye árnyaltabb kifejtésére; ugyanis a Medvetánc című gyűjteményes József Attilakötetről ő írt a Korunk 1935 februári számában. A részletes, alapos elemzés már terjedelmében is méltó a pályája zenitjén visszanéző költőhöz. Ismerteti a költő változatos életét, mely a „proletárokéval vetekszik"; a korai versek kapcsán megvizsgálja József Attila és Ady Endre kapcsolatát, az Ady-hatást és ennek leküzdését; elemzi Istenverseit, majd szerelmes-költeményeit veszi bonckés alá; végül a költő proletárverseiről szól: „József megtette az utat a csavargó anarchiz28 Ahogy cseh fordítását A. Straka, úgy román fordításait Moise Balta, a román követség sajtóattaséja inspirálta.