Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

bővült, míg végre kötet lett belőle, mely e hó folyamán Költő és a valóság címen hagyja el a sajtót.'

m E bejelentés után közli a regény újabb fejezeteit. Érdemes a címváltozáson eltűnődni. A Költő és a valóság József Attila folyóiratára, a Valóság-ra, közelebbről pedig Egyéniség és valóság című tanulmányára utal.

25 A megjelent könyv néhány fejezetcíme pedig József Attila életére: „Szerelmes verset írok, de nem a feleségemhez", „Mérget iszik a feleségem, de nem pusztul bele", „Lasar, a nagyorrú földbérlő" és végül „A bohémiai konzul Straja, az éhenkórász költők pártfogója". (Lasar = Lázár Vilmos, József Attila és Remenyik barátja, a bohémiai konzul pedig Anton Straka, a költő cseh fordításainak bábája.) A Korimfc-ból az is kiderül, hogy Remenyik eredetileg nem szándékozott pamfletet írni József Attiláról. A regény legkorábbi részlete a Lu-Den-szi, az együgyű óriás című elbeszélése a Korunk 1932 áprilisi számában jelent meg. A Költő és a valóság-ban csaknem szóról szóra ezt a történetet olvashatjuk — élesen Louis-ellenes kicsengéssel. Louis, a bárgyú költő, ugyanis elárulja a véderőnek a fogságból megszökött Lu-Den-szi tartózkodási helyét. Azt hiszem, nem kell tovább bizonyítanom, hogy a Költő és a valóság a kulcsregényhez közel álló szatíra. Lu-Den-szi a Korunk Kína-szakértőjének, Danzinger Ferencnek vonásait viseli,

20 Louis pedig József Attiláét. Utóbbit ebben az időben sokan a munkásmozgalom árulójának tartották.

27 * * * A Korunk és magyarországi munkatársai kapcsolata 1934-bsn kezdett meglazulni; bizonyára a lap magyarországi terjesztésének lehetetlenné tétele miatt. Gaál Gábor a betiltás ellenére sem akarta elveszteni lapja olvasóit és munkatársait. Az elmaradozó szerzőkét hűséges munkatársai 24 Korunk, 1934. október. 713. 1. A Költő és a valóság-ot maga Gaál Gábor szándékozott a Korunk-ban ismertetni. 1935. szeptember 16-án írja Remenyiknek: ..Könyvét várom. Írni fogok róla." Október 2-án: „Megkaptam új regénye példányát. Jó a címlap. Köszönöm. Könyvével novemberi számban feltétlenül foglalkozom. Erre hogy úgy mondjam, mérget vehet." November 7-én: „Könyvéről, amint a lapkivágásból látja, Jámbor Ferenc írt a lapban." (Jámbor Ferenc) j. f.: A költő és a valóság. 1935. 892—893. 1. '-'5 Még egy lehetséges „címátvételről" tudok. Fábry Zoltán: A költő és a valóság című tanulmánya a Korunk 1931 márciusi számában „a koncentrált vöröst", tehát az aktuális kommunista elkötelezettséget kutatja kortárs költőink verseiben. '-'6 A regény egyik kéziratos példányát, mely még a Li-Fu-szun gazda és cselédei címet viseli, Danzinger Ferencnek ajánlotta a szerző. OSZK. Fond 109. -'7 Erről lásd Szabolcsi Miklós: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. Kritika, 1965. november. „Valószínűnek látszik — írja Szabolcsi —, hogy ez időből (1933 nyara — T. J.) — vagy néhány hónappal későbbről, 1933 végéről, 1934 elejétől — származhatik az talán a budapesti pártszervezettől származó utasítás több elvtársnak, hogy József Attila nem tagja a pártnak, meg kell vele szakítani a kapcsolatot."