Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

Hosszasan idéztem a Külvárosi éj Korunk-ban megjelent bírálatát. Köztudott, hogy ezekben az években a magyarországi marxista kritika mily mostohán bánt József Attilával. Előző kötetét sem fogadta üdvrivalgás, a Külvárosi éj-t pedig szinte kivétel nélkül „félrehallották". Itt nem csupán Pákozdi Ferenc hírhedt Társadalmi Szemie-beli cikkére gondolok, hanem a költő írásait — problematikus, Az egységfront körül című vitacikkét is — közlő szocialista munkásszemle, az Üj Harcos kritikájára (1933 május). Somodi László bírálata mindössze kilenc mondatból áll. „József Attila szocialista költő — kezdi írását — kötetről kötetre egyre tudatosabban válik azzá." A következő öt mondatban átengedi magát a könyv hatásának és dicséri a Mondd, mit érlel.. -t, a Külvárosi éj-t és a Munkások-at. Aztán jön a „levágás": „J. A.-nak ez a könyve inkább versek sorozata, mint egységes kötet. Mindenesetre ebben a kötetben inkább csak 5—6 vers képviseli méltóan J. A.-t, a többi mintha csak ráadás lenne. Hiányzik belőlük az ideológiai összefüggés, némelyik csak verses játék, amelyben talán örömét leli a költő, de a szocialista olvasó semmiesetre sem." Gaál Gábornak, a Korunk szerkesztőjének mindenesetre nem ez volt a véleménye, mert megjegyzés nélkül közölte Danzinger bírálatát, minden bizonnyal a kötet ismeretében; József Attila ugyanis dedikált példányt küldött a Külvárosi éj-ből. („Gaál Gábornak szeretettel, József Attila. Budapest, 1932. október 19.") A költő és a Korunk kapcsolatának — mejelent írásain túl — ritka dokumentumai közé tartozik Szántó Judithoz 1932. december 19-én írt levele. Idézem néhány sorát: „Ma befizettem 70 pengőt a csekkszámlámra, ez az írógépre kell. Te úgyis kapsz még 5 pengőt a Korunktól s addig talán a Népszava is esedékes lesz .. . Ha jössz, hozd magaddal Illyés és Erdélyi verseit, valamint az új Korunkat."

18 *** 1933 márciusában József Attila levelet kap Gaál Gábortól: „Kedves Kollégám ajánlott lev. lapon jelentkezem, miután a régebben írt egyszerű lev. lapjaimra nem reagált. Verseket, fordításokat, cikkeket kértem azokon, s verseket, fordításokat, cikket kérek ezen is. Hozzátéve még, hogy hajlandó volnék önnek négy-öt Korunk-számon keresztül megjelent verseit összegyűjtve különlenyomatként, kötetben tehát, közép minőségű papíron kiadni — honoráriumképpen akár József Attilát a szocializmus nagy költőjének méltattam az erdélyi Korunknak beküldött cikkemben, Nagy Lajos is elismerően szorongatta a kezemet." (Agárdi Ferenc: Nagy Lajos és József Attila. József Attila Emlékkönyv. Bp. 1957. 274. 1. 18 A levélben említett öt pengő bizonyára a decemberi számban megjelent Invokáció című vers honoráriuma. (József Attila Válogatott levelezése. 288. 1.)