Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila
ezer példányban is, ha a füzet nem több négy ívnél. — Kérem mielőbbi válaszát. Nagyon sokszor üdvözlöm: Gaál Gábor." •— A levelet március 11-én írta a Korunk szerkesztője, aki hasonló ajánlatot több munkatársának, így Mihályi Ödönnek 19 és Illyés Gyulának is tett. Utóbbi Hősökről beszélek című elbeszélő költeménye éppen 1933 elején jelent meg 1100 példányban a Korunk kiadásában. Sajnos, József Attila válasza nem maradt meg, amint Gaál Gábor József Attilához írt többi levele is elveszett. 20 A nyomatékos felszólítás mégsem volt eredménytelen: a Korunk 1933. évi számaiban József Attilának öt műfordítása és négy költeménye olvasható. Először az áprilisi szám közli négy műfordítását, Cseh költök címen (Petr Berzuc: A bányász, Jifí Wolker : Arc az üveg mögött, Josef Hora : Szívem testvére az idő és Jaroslav Bednar: Molodecsnó). Ezt követte a júniusi számban a Tidmann úr című ó-dán népballada, amelyet Friedrich Engels német fordításából magyarított a költő. A júliusi—augusztusi nyári szám három eredeti József Attila-verset közöl. Első az Elégia, második az Oda, későbbi címén A város peremén s a harmadik az Egy kisgyerek sír. A Korunk következő József Attila verse A tőkések hasznáról, mely a szeptemberi számban jelent meg a Mai magyar költők című rovatban (Mária Béla : Ars poetica és Gereblyés László Liquidátorok című versei között). *** Nem lenne teljes a Korunk és József Attila kapcsolatáról rajzolt kép, ha nem szólnék egy különös pamflet-regényről, Remenyik Zsigmond Költő és a valóság című művéről. Remenyik ebben a Korunkban folytatásokban közölt művében torzképet rajzol József Attiláról 21 Hogy megértsük — vagy legalább megpróbáljuk megérteni — Remenyik szatírájának születését, meg kell ismernünk József Attila és Remenyik Zsigmond barátságának történetét. Remenyik Zsigmond DélAmerikában töltött évei után 1927-ben baloldali íróként saját folyó19 Gaál Gábor — Mihályi Ödönhöz, Kolozsvár, 1929. február 21.". . . A paraszt cikkekre vonatkozólag szeretném megjegyezni, hogy nekem a téma nagyon jó. Szeretném azonban arra kérni, hogy őrizze meg, illetve törekedjék továbbra is a konkrét szociológiai hangra. A szedést félre tudom tenni, s így semmi akadálya annak, hogy egy szép füzetet csináljunk belőle." (Kiadatlan levél a Petőfi Irodalmi Múzeumban.) Mihályi Ödön: Az új parasztért című írása a Korunk 1929 áprilisi számában jelent meg. Folytatása a szerző halála miatt elmaradt. V. ö.: 4. jegyzet. 20 A Gaál Gáborhoz írott levelek nagy része kiadatlan, de Gál Anna szíves írásbeli közléséből tudom, hogy József Attila levelei elkallódtak. 21 A regényről már 1938-ban így nyilatkozott Szántó Judit: [Remenyik Zsigmond] ,, . . . megboldogult Attila életében regényt írt, amelyben Attilát és engem gúnyol ki. ,A költő és a valóság' a regény címe." (József Attila özvegye felel Remenyik Zsigmond cáfolatára. Társadalmunk, 1938. március 11.) V. ö.: Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt. Bp. 1964. 147. 1. Mindkét helyen csak említik, de nem igazolják, hogy a Költő és a valóság József Attiláról szól.
