Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

A költő ebben az időben A halálbüntetés elleni röpirat megírásával és szerzőségének vállalásával kivívta Fábry Zoltán elismerését is, a Korunk 1932 decemberi számában:„Gondoljunk a pesti bátorságjelekre, írókra, akikre sokan már nem is számítottak — Zsolt Bélára, Illyés Gyulára, József Attilára, Szimonidesz Lajosra — akiktől a rend és nyugalom bírósága kéri számon a kinyilatkoztatott lelkiismeretet. Még nem gyávultunk el egészen, mindössze annyi történt, hogy a régiek helyére újak kerülnek. A létszám megmarad." Ugyancsak 1932-ben (szeptember 4. és 11. között) rendezte meg az Írók Gazdasági Egyesülete — az IGE — első kongresszusát, a Balatoni Iróhetet. Erről Mándy Teréz tudósít a Korunk októberi számában. Kisebb névsorolvasást tart a találkozó zömmel haladó szellemű íróinál. „Ott volt Kodolányi János, József Attila, Erdélyi József, akik anyagi helyzetük feljavítását várták az IGÉ-től." A hivatalos ízű ünnepségek mellett volt néhány valós gondokat felvető előadás. Például Supka Gézáé, aki a Liíeratúrá-ban közölt 16 kérdésre beérkezett válaszok alapján kimutatta 109 író és kutató kereseti viszonyait, lakáskörülményeit, irodalompolitikai nézeteit és így tovább. A Balatoni íróhét után csak az a kérdés: „..hogyan realizálódik az IGE? — Annak az osztálynak a szolgálatába lép-e, amely ezer pengőket és balatoni telkeket juttatott neki vagy keresztül viszi azt, ami szinte lehetetlen: az anyagi támogatás ellenére függetleníteni tudja magát a tőke-érdektől és realizálni tudja majd az annyit hangoztatott irodalmi szabadságot és függetlenséget." *** 1932 októberében jelent meg József Attila Külvárosi éj című verseskötete. „Természetesen a költő kiadásában" — reagál gúnyosan Danizenger Ferenc, a Korunk novemberi számában közölt bírálatában. Ez az a híres kritika, melynek már a címe is minősít : József Attila, a szocializmus költője. Danzinger Ferenc ma is elfogadható megállapításaiban elsőként teszi a „helyére" József Attilát! „József Attila mindegyik kötete — írja — egy-egy állomása annak a fejlődésnek, amelyet a Nem én kiáltok tisztázatlan világnézetű és ezzel összefüggően kiforratlan művészi készségű alkotásaitól a költői technika fölényes alkalmazásáig és a harcos szocialista szemlélet bensőséges kiformálásáig megfutott. A most megjelent Külvárosi éj c. kötete azonban nemcsak a költő egyéni fejlődésében bír jelentőséggel, hanem az egész újabbkori magyar költészet történetében fontos etappot jelent." Danzinger elemzi a kapitalista termelési mód és a magyar költészet kapcsolatát, Csokonaitól József Attiláig. Az izmusok megjelenését költészetünkben „a polgári kultúra zsákutcába jutása"-ként értékeli s megállapítja, hogy divatjuk leáldozván, szabad teret terem-