Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

Európának újra egységet, értelmet, célt adjon. Egységet a szétbontás helyett, szintézist az analízis helyett. Szeretetet a gyűlölség helyett. Egységet! Emberséget!") megjegyzi, hogy a Magyar írás-tói „független írók, mint Fenyő László, József Attila stb. is többé-kevésbé ezért harcolnak".

2 A költő Nincsen apám se anyám című kötete 1929 februárjában jelenik meg, és a Korunk július-augusztusi nyári számában olvashatjuk Nádass József recenzióját: „József Attila látszólag könnyelmű és felelőtlen énekes, valahogy mintha leszármazottja lenne Tinódi Lantos Sebestyénnek és mindazoknak a lantosoknak, kiknek olyan természetesen termik a dal. És a nép dala is az, amit itt hallunk, valami elbúsult vagy hányaveti betyár dala. Mindezeknek jóértelemben mása József Attila költészete mélységben is és könnyedségben is. Dúdolni lehet ezeket a dalokat és nézegetni, mint a .medáliákat', ahogy maga József Attila kissé affektált régieskedéssel nevezi őket." Nádass szerint ez az affektáltság József költészetének „egyik legnagyobb veszedelme". A másik veszedelem „a mai fiatal magyar költőknél szinte példátlan formakészsége". Ezt a „veszélyt" bővebben is kifejti: „József Attila a legnagyobb könnyedséggel rázza ki a legkülönbözőbb versformák és képsorozatok szép példáit, komoly Whitman-szerű szabad vers váltakozik a csengettyű hangú népdal rímeivel." A méltatás után megjegyzi, hogy a kötet néhány verse „csak formacsinálás" szempontjából érdemel figyelmet. Sajnos, nem írja meg, mely költeményekre vonatkoznak kifogásai. A többi versben — folytatja Nádass — „érdekes, egyéni ember mutatkozik meg. Fejlődöttebb, megnyugodottabb és kitisztultabb ember, mint a tegnapi József Attila, de annak furcsa, rokonszenves szabad ízét megtartva." Dicséri a költő sokoldalúságát is: „Ahogyan gondolatasszociációinak merészségével a világ minden összehordott dolgát önmagával együvé gyúrja ez mutatja költősége mellett forradalmiságát is." „Különös költő, őszinte költő, tehetséges költő" — folytatódik a méltatás. „Sok szép verse után, más ,nagy' költők és írók munkáira gondolok, amelyek mint széles folyók hajókat, csónakokat visznek hátukon, városokat teremtenek partjaikon és csatornákra, amelyeknek jólkiszabott vizeiből veteményes kerteket és hasznos ültetvényeket táplálnak. A ,Nincsen apám, se anyám' hirtelen felbukkant tiszta forrás, szabályozhatatlan vad víz, a meglepetések sorával és szilajságával." A bírálat utolsó sorai elárulják, hogy Nádass végképp a kötet hatása alá került. A kritikusok közül elsőnek írta le, hogy 2 Ugyancsak 1926 novemberében írt először Gaál Gábor, a Korunk későbbi szerkesztője József Attiláról. Ignotus JVyugraí-beli cikkén fellelkesülve tanulmányt írt a Tiszta szívvel-vől a kolozsvári Üj Kelet november 2-i számában. Sajnos több közvetlenül József Attiláról szóló írásáról nem tudunk.