Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Csaplár Ferenc: Kassák és a Korunk
oka valószínűleg az volt, hogy Haraszti Sándor a Korunk 1930 márciusi számában Kassákot és munkatársait nevük említése nélkül, de félreérthetetlenül rájuk célozva „munkásreformistáknak" minősítette. Azt állította róluk, hogy tagadják a munkásosztály vezető szerepét, s hogy osztálybékét hirdetnek. (A magyar irodalom ideológiai csoportosulásai). Kassákék Haraszti cikkének leközlése alapján úgy vélték, hogy a Korunk elfogadta a kommunista mozgalom által róluk kialakított és propagált értékelést. Gaál Gábor az új helyzetben szabad kezet adott a Kassákkal szembeni kritikának, ám arra törekedett, hogy ezt a kritikát és az ennek nyomán várható vitát a tárgyilagosság keretei között tartsa. „Kassákékkai szemben — írta tájékoztatásul Fábry Zoltánnak 1930. május 12-én — nem akarok más magatartást felvenni, mint a teljes tárgyilagos kritika magatartását. Ez a tárgyilagos kritika a mi vonalunkról abszolút szabad kezet enged velük szemben. Kassák természetesen erősen szemrehányó személyes levelet írt nekem. Nagyon panaszkodott, hogy az a levele, amire, a 100%, illetve a Linkskurve hivatkozik, hamisítás. Ebben az utóbbiban természetesen nem tudok állást foglalni. Mindenesetre én állom velük szemben a harcot, de csak tiszta fegyverekkel. Kassák szemrehányásai és panaszai tehát a legkevésbé sem indítanak meg, viszont a lap presztízsének tartozom azzal, hogy az esetleg most meginduló vitát elvi medrében tartsam." A Kassákkal szembeni kritikának a tárgyszerűség keretei között való tartására azonban a kommunista mozgalom és a Korunk közötti kapcsolat szorossá válása, a kommunista mozgalmon belüli szektás, balos tendenciák 1929 utáni felerősödése, valamint a Munka és a 100% közötti ellenségeskedés újabb fejleményei miatt egyre kevésbé volt lehetőség. 8 Tamás Aladár 1930 őszén történt letartóztatását s a 100% megszűnését követően a kommunista mozgalom legtekintélyesebb nemzetközi fórumai, a Linkskurve, az Inprekorr, majd a harkovi írókonferencia Kassákot a Horthy-rendőrség ügynökének minősítették. 9 Kassák a Korunk irodalmi és politikai értékrendjében 1930 őszétől kezdődően összekapcsolódott a formalizmus és a művészi arisztokratizmus, illetve a reformizmus, a kispolgáriság, az ellenforradalommal való kiegyezés, sőt a munkásmozgalmi renegátság fogalmával. Az elemzést, a tehetségnek járó megbecsülést, a teljesítmény elismerését, a segítő, orientáló szándékot felváltotta a gyanú8 A Korunk szektás vonásairól: Tóth Sándor: G. G. 150—157. 1.; Tóth Sándor: Egyedülálló teljesítmény. Forrás, 1976. 5—6. sz. 9 Ein Gesinnungslump. An Herrn L. Kassák. Die Linkskurve, 1930. 3. sz.; Verhaftung des revolutionären S ehr if stellers Aladár Tamás in Budapest. Internationale Presse-Korrespondenz, 1930. 64. sz.; C-n (B. Collin): Der Fall Tamás. Die Linkskurve, 1930. 9. BZ.; Referat Béla Illés: Tätigkeitsbericht des Sekratariats. Literatur der Weltrevolution, 1931. Sonderheft. 20. sz.
